Munkáltatói Hitel

Önkormányzati, munkáltatói támogatások, kölcsönök folyósítása

1. Önkormányzati támogatások és kölcsönök kezelése

Az önkormányzatok a Rendelet 23. §-a alapján kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére

  • lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez,
  • lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, fenntartásához,
  • lakáscélú kölcsön törlesztő részleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez, vagy más, a lakással kapcsolatos költségeik viseléséhez.

A helyi támogatás odaítélésének feltételeit - az építés, a szervezés és a megszerzés módjától függetlenül, kizárólag a rászorultságra tekintettel - az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Ha a helyi támogatásban részesülő személy lakásépítési kedvezményt, illetőleg adó-visszatérítési támogatást 1, vagy hitelintézeti kölcsönt vesz igénybe, a helyi támogatás összegét a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet útján kell nyújtani.

A MBH Bankszövetkezetnek célszerű együttműködési megállapodást kötnie az önkormányzatokkal az önkormányzati támogatások folyósítására és kölcsönök beszedésére. A támogatások kezelésével összefüggő költségeket általában az önkormányzatok térítik meg, de lehet, hogy a támogatott személy fizeti.

2. Munkáltatói kölcsönök és támogatások kezelése

A munkáltatók kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak saját belső szabályaik alapján munkavállalóik részére.

A Személyi jövedelemadó törvény alapján adómentes:

a lakáscélú felhasználásra, lakás korszerűsítésére az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás(ideértve a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelből elengedett összeget is) ,a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; a pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-éig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat.

Amennyiben a munkáltató kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott a munkavállalójának lakáscélú hitelt, amelyet a munkáltató pénzintézet útján, annak igazolása alapján a munkavállalójának olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, úgy a hitel kamatának a jegybanki kamatmértékhez viszonyított különbözete (kamatkülönbözet) után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni.

(Az előző bekezdésnek nem megfelelő kamatmentes vagy jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott egyéb (pl. lakáscélú, de nem méltányolható) munkáltatói hitelek esetén a hitel kamatának a jegybanki kamatmértékhez viszonyított különbözete a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan, az adóév végén kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (illetőleg a hitel visszafizetés vagy átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként.)

A takarékszövetkezetnek célszerű együttműködési megállapodást kötnie a munkáltatókkal a munkáltatói támogatások folyósítására és kölcsönök beszedésére. A támogatások kezelésével összefüggő költségeket az együttműködési megállapodásnak megfelelően a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján a munkáltató vagy a munkavállaló fizeti.

1Az adó-visszatérítési támogatás 2005. február 1-jétől megszűnik. A 2005. január 31. napján hatályos szabályozás akkor alkalmazható, ha az adásvételi szerződés megkötésére, illetve az építési engedély kiadására 2005. február 1-je előtt került sor.


    Kapcsolódó dokumentumok:

    Archív dokumentumok alábbi linken