Sajtószoba

[2016.10.17.]

Nulla százalékos hitel már Pest megyében is

2016. október 15-től igényelhető a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram, összesen százhárom MFB Ponton, országszerte. A Budapest kivételével csak Pest megyében elérhető forrás összege 3,67 milliárd forint, amelyet 0 százalékos kamattal igényelhetnek a vállalkozások.

Tovább >>

A Pest megyei fejlesztésekre a 2014-2020-as időszakban korlátozottan áll rendelkezésre forrás, ezen segíthet a 3,67 milliárd forint összegű Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram.
 

A Hitelprogram célja olyan Mikro-, Kis- és Középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz.
 

A hitel típusa éven túli lejáratú beruházási hitel korszerű, kapacitásbővítő gépi berendezések megvásárlásához. A felvehető hitel összege minimum 1 millió, maximum 50 millió forint lehet, jellemzően kapacitásbővítésre, beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésre. A nulla százalékos kamattal igényelhető hitel futamideje maximum hét év, és az elvárt saját forrás mértéke tizenöt százalék. Az elvárt saját forrás mértéke tizenöt százalék.
 

A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése, amelyet azonban hátráltat a KKV szektor tőkehiánya, valamint az elavult eszköz- és infrastrukturális ellátottsága. A Hitelprogram egyedi célkitűzése a vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében.
 

A hitelprogramban érintett MFB Pontokról, illetve hitelprogramról részletes információ olvasható az www.mfbpont.hu oldalon.

 

További információ:
Milassin Levente
szóvivő
milassin.levente@mfb.hu
+36 1 428 1542

 

[2016.10.17.]

Nőtt a Takarékok részesedése az FHB-ban, lemondott Spéder Zoltán

Az A64 Vagyonkezelő Kft. 480 forintos árfolyamon 15 572 668 darab, 100 forint névértékű, „A” sorozatú FHB törzsrészvényt ruházott át tőzsdén kívüli tranzakció keretében a Fókusz Takarék és a B3 Takarék javára 2016. október 14-én, ezzel a takarékszövetkezetek tovább növelték a már korábban meglévő részesedésüket. Ugyanazon a napon, miután a tulajdonában álló A64 Kft. értékesítette az FHB Jelzálogbankban tulajdonosi jogviszonyt biztosító részvényeit, Spéder Zoltán lemondott a társaság igazgatóságának elnöki tisztségéről.

Tovább >>

Az ügylet eredményeképpen az A64 Vagyonkezelő Kft. közvetlen, és Spéder Zoltán A64 Vagyonkezelő Kft.-n keresztül gyakorolt közvetett befolyása a társaságban a 14,354 százalékos tulajdoni arányról és a 16,554 százalékos szavazati arányról 0 százalékra csökkent.

A tranzakciót követően a Fókusz Takarék a bankban 8 620 534 darab, 9,164 százalék szavazati jogot képviselő "A" sorozatú törzsrészvénnyel rendelkezik, melyek alapján a társaságban birtokolt szavazati jogának aránya összesen 9,9 százalék, míg a B3 Takaréknak 6 952 134 darab, 7,39 százalék szavazati jogot képviselő "A" sorozatú törzsrészvénye van, amelyek alapján 7,627 százalék szavazati joga van.

Spéder Zoltánnak a tranzakciót követően fennmaradó közvetlen szavazati joga 0,017 százalék, közvetett szavazati aránya 0,319 százalék.

Vida József, a B3 Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője a részesedésszerzés kapcsán hangsúlyozta: a sikeres szövetkezeti integráció nem valósulhat meg a szövetkezetek szerepvállalásának és pozícióinak erősítése nélkül. Ezzel a lépéssel lehetővé válik, hogy a szövetkezeti szempontok a korábbiaknál jobban érvényesülhessenek a szövetkezeti hitelintegrációhoz tartozó FHB Csoportban, mindezzel segítve a közös integrációs célok elérését.

Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetője az integráció jövője szempontjából fontos lépésnek nevezte a tulajdoni hányad megszerzését, mivel az integrációban meglévő szinergiák kihasználásával erősebb és koncentráltabb üzleti alapokra építkezhetnek a következő időszakban.

Az új tulajdonosok kiemelték, hogy a tranzakció az FHB Jelzálogbank szempontjából is kedvező, hiszen átlátható, kiszámítható tulajdonosi hátteret valamint kiemelkedő növekedési lehetőséget biztosít a pénzintézetnek a részvényesi érték megőrzése és erősítése mellett.
 

[2016.06.16.]

A Takarékbank visszautasítja Demján vádaskodásait

A Takarékbank Zrt. a leghatározottabban visszautasítja és tételesen cáfolja Demján Sándor újabb vádaskodásait.

Tovább >>

1. Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban. A valóság ezzel szemben az, hogy az Integráció megújítása előtti időszakban - részben a takarékszövetkezetek 2013--2014. közötti átvizsgálása nyomán - derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.

2. Nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek – nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások. 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.

3. 2015-ben – a szektor első közösen tervezett üzleti évében – jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások mind a számlanyitások területén köszönhetően a korábbi éveknél aktívabb üzleti tevékenységnek. A befektetési jegy állomány 25,5 milliárd forintos növekedést, az állampapír állomány 130,8 milliárd forintos növekedést ért el névértéken - ez utóbbi szegmensben a 2014. év végi 2,3 százalékról 5,8 százalékra nőtt a takarékok piaci részesedése 2015 végére. 2015-ben több mint 80 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett a szektorba. A takarékszövetkezetek több mint 760 millió forintnyi jutalékot könyveltek 2015-ben el az értékpapír-ügynöki tevékenységüknek köszönhetően. Jelentősen nőtt a különböző számlák száma is a takarékszövetkezeteknél: 2015-ben több mint 66 ezer új lakossági és 15 ezer vállalkozói számlát, valamint 45 ezer új értékpapír-számlát is nyitottak a takarékok ügyfeleiknek. Ezzel a bankszektorra jellemző csökkenés helyett növekedtek, és ezzel a piaci részüket is növelni tudták. A takarékszövetkezetek összességében mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfelek részére 2015-ben, mint 2014-ben. A takarékszövetkezetek 2016-ban pedig tovább növelték hitelezési aktivitásukat: 2016 első negyedévében 26, 5 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a vállalkozók részére szemben a 2015 év hasonló időszakának 22 milliárd forintos kihelyezésével. A Takarékbank és a takarékszövetkezetek (az FHB nélkül) 2015-ben összesen 170 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt a kis- és közepes vállalkozások számára. Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban – köszönhetően a takarékszövetkezetek aktivitásának – a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát. A Takarékszövetkezetek 2016 első negyedévében jelentősen növelték a hitelezési aktivitásukat a lakossági jelzáloghitelezés terén is. 2016 első negyedévében a takarékszövetkezetek két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában.

4. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években. A Takarékbank 2015. elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy azok a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ez a törvénysértés megállapításra került - függetlenül attól, hogy mely pénzintézeteknél milyen típusú számlát vezettek, illetve az azokon elhelyezett összegek nagyságától – az SZHISZ és a Takarékbank kivétel nélkül ugyanazt a döntést hozta: felmentette az érintett vezetőket.

5. A Takarékbank határozottan visszautasítja a takarékok külföldiek kezére juttatásának terveire vonatkozó vádaskodásokat is.

6. A Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők. A Takarékbank Zrt. kisebbségi tulajdonosai is takarékok, így a Takarékbank Zrt. eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek - 2015-ben a Takarékbank Zrt. több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek.

További megjegyzések:


A szövetkezeti hitelintézeti integráció történetében a 2015. év az első olyan esztendő, amelyről konszolidált beszámoló készülhetett, amelyben immár az összes szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank eredményei szerepeltek. A takarékszövetkezetek 2012. évi aggregált eredményének összevetése a takarékszövetkezetek 2015.évi konszolidált eredményével nem helytálló. Egyrészt 2012 óta a takarékszövetkezeti csődök és az integrációból kilépő takarékszövetkezetek miatt jelentősen csökkent a szektor szereplőinek száma, másrészt korábban soha nem készített a szektor konszolidált beszámolót, harmadrészt egy sor olyan bankpiaci esemény zajlott az elmúlt három évben, amely nemcsak a takarékszövetkezetek, de a bankpiaci többi szereplőjének eredményességét is jelentősen visszavetette.
Az eredményesség csökkenésében jelentős szerepet játszott egyszeri tényezőként az elszámolási törvénnyel kapcsolatos tartalékképzés, az elmúlt években jelentősen szűkülő kamatmarzsok, valamint a takarékszövetkezeteket ügyfélkörükből adódóan súlyosan érintő ingyenes készpénzfelvétel. A szektor jövedelmezősége az elmúlt évben azonban már javult:
 

[2016.06.15.]

Nemzetközi díjat kaptak a Takarékbank elemzői

Oszlay András és Suppan Gergely, a Takarékbank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Önálló Osztályának munkatársai nyerték el a Consensus Economics „Forecast Accuracy Award for Hungary” díját, amelyet a 2015. évi magyar gazdasági adatokra legpontosabb előrejelzést adó elemzőknek ítélnek oda. A makrogazdasági előrejelzések összegyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó londoni székhelyű vállalat csaknem 30 európai intézmény elemzőinek a magyarországi GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzéseit vizsgálta 24 hónapon keresztül, 2014. január és 2015. december között.

Tovább >>

A Forecast Accuracy Award 2015 Hungary (Legpontosabb Előrejelzés 2015 Magyarország) díjat annak az elemzői csoportnak ítélték oda, amelynek becslései legjobban megközelítették a GDP és infláció tényleges 2015. évi értékét. Az 1989-ben alapított Consensus Economics világszerte 700 elemzőtől - köztük a Takarékbank szakértőitől is – gyűjt folyamatosan makrogazdasági előrejelzéseket a GDP-n és infláción kívül többek közt a költségvetési- és külkereskedelmi egyenlegre vagy az ipari termelésre vonatkozóan. Az ezekből készült statisztikák nagyban segítik nemcsak a vállalati szféra, hanem a kormányzati szektor döntéshozóinak munkáját is – mondta Oszlay András. A Takarékbank Közgazdaság Kutatási és Elemzési Önálló Osztályának vezetője szerint nagyon tanulságos látni azt is, hogyan vélekedik a többi elemző ugyanarról a mutatóról, illetve a bank saját becslései hogyan viszonyulnak más elemzőházak várakozásaihoz. A Consensus Economics előrejelzéseiben való részvételnek szintén fontos hozadéka, hogy a Takarékbank, illetve a becsléseket rendszeresen leadó elemzők az adott mutatókra szóló teljes prognózist térítésmentesen kapják meg, míg mások számára ezeknek az anyagoknak az elérése akár több ezer eurós éves előfizetési díjba is kerülhet – mondta Oszlay András.

[2016.05.31.]

A Takarékbank Zrt. Közleménye

Sajnos Demján Sándor ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy még mindig nincs tisztában az általa korábban kihasznált szektor pénzügyi folyamataival, fejlődésével és tényleges számaival. A Takarékbank Zrt. határozottan visszautasítja Demján Sándornak, az OTSZ elnökének alaptalan vádaskodásait, rágalomhadjáratát. Az OTSZ vezetése és annak elnöke már régóta nem képviseli a takarékszövetkezeti szektor érdekeit, véleményét. Mindezt hűen tükrözi az a tény, miszerint az OTSZ legutóbbi, 2016. május 31-i közgyűlésén 87 helyett mindössze 13 tag képviseltette magát.

Tovább >>

A takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célokat a Szövetkezeti Hitelintézetekről szóló törvény határozza meg, a törvény előírásait az elmúlt három évben az integráció és annak vezető szervei maradéktalanul teljesítették. A korábban Demján Sándor vezette OTSZ által irányított szektor széttöredezett struktúrája, széttagolt működése miatt soha nem tudott piaci tényezővé válni. Ehhez képest az elmúlt években megerősödött, szervezetté és biztonságossá vált Takarékszövetkezeti Integráció együttes mérlegfőösszege a 2014-es 1800 milliárd forintról mostanra mintegy 2400 milliárd forintra nőtt, ezzel a takarékszövetkezeti Integráció a hazai bankpiac egyik legnagyobb és legbiztonságosabb szereplőjévé vált.
 

A szektort sikerült megtisztítani az OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől, az elmúlt évtizedek csalárd csődjeitől, a szabálytalanul, az ügyfelek pénzével felelőtlenül gazdálkodó takarékoktól. Kiépült a Garanciaközösség, amely kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, és amelynek révén a takarékok ügyfelei kettős biztonságban tudhatják betéteiket. Az integráció a 2014-es 1,03 milliós ügyfélszámát egy év alatt 26%-kal, összesen 1,3 millió ügyfélre növelte 2015-re, az összes Magyarországon működő bankfiók közel fele a szövetkezeti hitelintézeti integráció tulajdonában van.
 

Demján Sándor állításaival szemben a takarékszövetkezeti szektor az elmúlt években egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, ahogy 2015-ben sem számolt el 2 milliárd forintos veszteséget. A szövetkezeti hitelintézeti integráció adózás előtti eredménye (nyeresége) 2015-ben valójában meghaladta a 3 milliárd forintot.


Ahogy az sem igaz, hogy a Takarékbank tizenhatszorosára növelte volna a nyereségét. A Takarékbank 2014-ben 2 milliárdos, míg 2015-ben 3,2 milliárdos adózott eredményt ért el. A jó eredményeit mindenekelőtt a nagyvállalati ügyfélkör felé való nyitás, valamint az intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások támogatták, amely területeken az integrációba tartozó takarékszövetkezetek nem nyújtanak szolgáltatást.


Az FHB tavalyi eredménye semmilyen hatással nem volt a szektor tavalyi eredményeire. Az FHB Csoport 2015. évi eredményadatai a számviteli törvény szabályai alapján nem kerültek be az integráció konszolidált eredményadatai közé, mivel a Csoport tavaly szeptember végén csatlakozott az integrációhoz.


Rosszindulatúak és minden szakmai alapot nélkülöznek a szektor mérlegfőösszegének csökkenésével kapcsolatos állítások. Miközben a bankpiacon zajló folyamatok eredményeként a bankszektor egyes szereplőinek a mérlegfőösszege 2015-ben is csökkent, a takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege gyarapodott, annak ellenére hogy az alacsony kamatkörnyezetben a takarékszövetkezeti ügyfelek az elmúlt évben mintegy 76 milliárd forintnyi betétüket helyezték át értékpapírokba, azonban ezek az ügyfelek minden állítással ellentétben továbbra is a takarékok ügyfelei maradtak, és forrásaikat – nem betétként, hanem ügyfélpapírként - továbbra is takarékok kezelik.
 

Jó hírnevének védelme érdekében a Takarékbank Zrt. mint a szektor központi bankja megteszi a szükséges jogi lépéseket.
 

[2016.05.26.]

Eredményes évet zártak a Takarékok

Jelentősen nőtt 2015-ben az Integráció hitelezési aktivitása

Tovább >>

Üzletileg sikeres év volt 2015 a takarékszövetkezeti szektor számára – derül ki a szövetkezeti hitelintézeti integráció történetében első, az összes szövetkezeti hitelintézet üzleti adatait tartalmazó konszolidált beszámolóból. Az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, köszönhetően az aktívabb üzleti tevékenységnek és a szigorú költséggazdálkodásnak. Az üzleti aktivitás növelésének eredményeként az új hitelek folyósítása terén mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben nőtt az Integráció piaci részesedése.

A 2015-ös beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézeti csoport mérlegfőösszege 2398 milliárd forintra emelkedett a csatlakozó FHB csoport állományi tételeinek bevonása következtében, amivel az Integráció a magyarországi bankszektor egyik legnagyobb szereplőjévé vált.

A takarékszövetkezeti szektorban 2015-ben fontos fejlesztések valósultak meg, amelyek nagymértékben hozzájárultak az eredményekhez. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően 2015 februárjától már minden Takaréknál, összesen 1118 fiókban elérhetők a korszerű befektetési szolgáltatások – állampapírok és befektetési jegyek –, ezzel Magyarország legnagyobb értékpapír-forgalmazói hálózata jött létre. Ennek eredményeként az Integráció tagjai által vezetett értékpapírszámlák száma megháromszorozódott, a lakosság és a vállalkozói ügyfélkör számára értékesítettett befektetési jegy állomány piaci értéken több mint 25 millárd forinttal növekedett, míg az állampapír állomány több mint 130 milliárd forintos bővülést ért el névértéken.

Az Integrációt a hitelezés területén 2015-ben is megfontolt hitelezési és kockázatvállalási politika jellemezte. A Takarékok az új hitelek folyósítása terén növelni tudták piaci részesedésüket, az új lakossági hitelfolyósítások volumene közel 50 százalékkal nőtt a 2014. évihez képest, köszönhetően többek közt a szövetkezeti hitelintézeti szektor aktív részvételének a devizahitelek kiváltásában, amelyben a Takarékok piaci részesedése meghaladta a 30 százalékot.

Az Integráció tovább erősítette a piaci pozícióját a kis- és közepes vállalatok hitelezése terén, a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank több mint 170 milliárd forintnyi új hitelt folyósítottak a kkv-ügyfelek számára 2015-ben. Az eredményeket támogatta, hogy 2015-ben bővült az Integráció által a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kínált hiteltermékek köre, illetve a bővülést az MNB Növekedési Hitelprogramjában való aktív részvétel is elősegítette. A szekor 2015-ben is megtartotta piacvezető helyét a befogadott hiteligénylések és az átadott Széchenyi Kártyák darabszámának tekintetében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kötött stratégiai együttműködési megállapodásnak, valamint a termékkör bővítésének eredményeképpen több mint 60 százalékkal bővült a Takarékok Agrár Széchenyi Kártya, valamint kiemelkedően nőtt a "Közvetlen agrártámogatások megelőlegezése" szerződés állománya.

2016-ban az Integráció fő célkitűzése, hogy a szolgáltatások fejlesztésével, a termékkínálat folyamatos bővítésével, az ügyfélkiszolgálási színvonal további javításával jelentős növekedést érjen el az akvizíciók tekintetében. Az egységes arculat elindításával, a marketing aktivitás erősítésével az új ügyfelek megszerzése áll az egyik fő fókuszban.

A takarékszövetkezeti szektor dinamikus portfólióbővítést kíván elérni a kkv és nagyvállalati szegmensben egyaránt. A következő időszakban kiemelt figyelmet kap a kkv szektor kiszolgálása különféle pénzügyi eszközökkel: elsősorban az MFB Pontokon elérhető visszatérítendő uniós források és egyéb hitelprogramok közvetítése az egyéni és társas vállalkozások számára, valamint a refinanszírozott és támogatott konstrukciók – például NHP – további értékesítése.

A lakossági szegmenben a Takarékok a jelzáloghitelek dinamikus értékesítésére, valamint a CSOK és a kapcsolódó hitelek iránti növekvő lakossági igény kiszolgálására fókuszálnak. A megtakarítások terén a befektetési szolgáltatások iránti kereslet további élénkülése várható, ennek megfelelően elsősorban a befektetési jegyek, a kombinált betéti termékek, illetve az állampapírok értékesítése áll az idei év középpontjában.

(A közleményben szereplő integrációs értékesítési adatok azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek az üzleti teljesítményét tartalmazzák, amelyek a 2015. év egészében az Integráció tagjai voltak.)
 

[2016.04.26.]

Új lakásprojektek: közel háromszoros növekedés

Évek óta nem vettek fel ennyien jelzáloghitelt

Tovább >>

Továbbra is jelentős az érdeklődés a CSOK iránt, hétről hétre növekedik a CSOK és a kapcsolódó lakáshitel igénylések száma – az integráció tagjainál április közepéig közel 1400 kérelmet fogadtak be. Az ingatlanpiac fellendülését nemcsak a CSOK, hanem a jelzáloghitelek iránti növekvő kereslet is mutatja: 2016 első negyedévében a Takarékok háromszor annyi jelzáloghitelt folyósítottak mint az előző év hasonló időszakában. A lakosság mellett az építtetők részéről is erőteljes az érdeklődés, az integráció tagjainál folyamatban lévő értékesítési célú lakásépítési ügyletek száma január óta megháromszorozódott, ezek keretében jelenleg több mint 7000 új lakás építése valószínűsíthető. A társasházi projektek többsége főként Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban és környékükön koncentrálódik (Debrecen, Győr, Zalaegerszeg).

Beindultak a lakásépítések

A CSOK és a jelzáloghitelek iránti folyamatosan növekvő lakossági kereslet, valamint az értékesítési célú lakásépítési projektek számának idei felfutása is az ingatlanpiac évek óta nem látott élénkülését jelzik. A lakáspiaci boomot jól tükrözi, hogy míg tavaly összesen 5 ezer ingatlanfejlesztők által épített lakás készült el Magyarországon, addig idén áprilisban csak a az integráció tagjainál folyamatban lévő értékesítési célú lakásépítési ügyletek országosan több mint 7000 új lakás építésére vonatkoznak. A fejlesztők érdeklődése ráadásul egyre intenzívebb, az elmúlt három hónapban közel megháromszorozódott az integráció tagjainál folyamatban lévő lakásépítési ügyletek száma, amelyek finanszírozási igénye már meghaladja a 60 milliárd forintot.

A társasház-építési projektek többsége főként Budapesten és az agglomerációban, illetve a vidéki nagyvárosokban és környékükön koncentrálódik (Debrecen, Győr, Zalaegerszeg, Szombathely), a fejlesztési projektek között a száz lakást meghaladó és a négy-öt lakásos társasházi fejlesztések egyaránt megtalálhatóak.

A most induló társasház-építési projektek többségének az átadása várhatóan 2017 első negyedévétől kezdődhet meg, a Takarékbank várakozási szerint idén a tavalyinál mintegy 8-10 ezerrel több lakás épülhet Magyarországon, míg 2017-ben ennek akár a többszöröse is reális lehet.

A piacon azonban egyelőre kevés az új lakás és beépíthető telek, egyre több városban gyakorlatilag „elfogynak” a kész ingatlanok, az önkormányzatok új területeket parcelláznak fel, az értékesítés pedig már a tervezőasztalról elkezdődik. A Takarékok tapasztalatai alapján rendkívül élénk az ingatlanpiac Nyugat-Magyarországon – főként Győrben, Sopronban, Zalaegerszegen és Szombathelyen –, ahol jellemzően befektetési célú ingatlanvásárlások valósulnak meg. Ebben a régióban az ingatlanok túlnyomórészt készpénzért cserélnek gazdát és kevesebb a CSOK igénybevétel.

Jelzáloghitelek: háromszoros a növekedés

A fenitekből következően az ügyfelek túlnyomó része a CSOK-hoz kapcsolódóan egyelőre nem az új állami kamattámogatott hitelt, hanem az egyéb lakáscélokhoz köthető hiteleket (használt lakás bővítés, vásárlás, korszerűsítés) keresi; emellett a hiteligénylések alapján az is jól látható, hogy a CSOK-ra nem jogosult ügyfelek körében is jelentős az igény a lakáshitelek iránt. A jelzáloghitel-piac fellendülését jelzi, hogy a Takarékok 2016 első negyedévében közel háromszor annyi jelzáloghitelt folyósítottak, mint a tavalyi év hasonló időszakában, az érdeklődés pedig hétről hétre emelkedik.

A CSOK igénylések száma is növekszik

Az integárció tagjai eddig összesen közel 1400 CSOK igénylést fogadtak be, a benyújtott igénylések száma január óta meredeken emelkedő tendenciát mutat, a kérelmek száma márciusra az ötszörösére nőtt. Hasonlóan alakul a CSOK mellé értékesített lakáshitelek darabszáma is, amely január és március között három és félszeresére bővült. A CSOK igénylők valamivel több mint 30 százaléka kérelmezett lakáscélú hitelt a családok otthonteremtési kedvezménye mellé.

Az igénylések közel kétharmada használt lakás vásárlására vonatkozik, az igénylők mintegy 30 százaléka új lakás építésére vagy vásárlására venné fel a támogatást, 5 százalékuk pedig lakáskorszerűsítésre, bővítésre. A 10+10 milliós kamattámogatott hitelt az igénylők összesen 10 százaléka választotta. Az igénylők valamivel több mint negyedének van legalább három gyermeke, vagy vállal legalább három gyermeket a magasabb támogatási összeg reményében.

A fenti számok nem tükrözik teljes egészében a CSOK iránti keresletet, hiszen az új építésű ingatlanok esetében a CSOK igénylés az építkezés későbbi fázisában fog konkretizálódni, mert az új lakások adásvételi szerződése csak az építkezés befejeztével köthető meg. A fejlesztők előszerződést kötnek a lakásvásárlókkal, a CSOK igénylés pedig csak a szerződéskötés után nyújtható be a hitelintézetekhez. Várakozásaink szerint a társasházi projektek egy részének elkészültével, valamint a tervezés alatt álló magánerős építkezések elindulásával párhuzamosan az év második felétől akár megtöbbszöröződhet a CSOK igénylések száma.

 

[2016.04.20.]

Májusban indul az MFB pontok hálózata

NULLA SZÁZALÉKOS KAMATTAL ÉRKEZIK AZ ELSŐ UNIÓS HITEL

Tovább >>

Lezárult a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) közbeszerzési eljárása a Széchenyi2020 európai uniós fejlesztési programban elérhető, visszatérítendő támogatások új értékesítési hálózatának kialakítására. Az MFB Pontok hálózatában való részvétel jogát a Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. konzorciuma nyerte el a pályázaton. Az első huszonhat MFB Pont a fővárosban és a megyei jogú városokban május második felétől várja a vállalkozásokat az első hiteltermékkel – nulla százalékos ügyfélkamat mellett.


Az 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél Kormány kiemelt célja, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak forráshoz. A visszatérítendő támogatások terén jelentős, több mint 700 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, melynek mintegy 75%-át hirdeti meg a Kormány a ciklus első felében.
Az európai uniós, visszatérítendő források kialakításával, illetve az új értékesítési hálózat megszervezésével a Kormány az MFB-t bízta meg, amely közbeszerzést írt ki a hálózatban szerepet vállaló hitelintézeti partnerek kiválasztására. Az MFB stabil, tőkeerős, a legszigorúbb törvényi előírások mentén működő hitelintézeti partnereket keresett, melyek vállalták, hogy saját fiókhálózatukon belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban közvetítik az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékeket. A kiválasztott közvetítő hitelintézetek minimális költségelismerés mellett teljesítményalapon, a kihelyezés arányában tarthatnak igényt közvetítői díjra, de ezt a költséget az új rendszerben már nem az ügyfeleknek kell megfizetni.


Az előző uniós ciklus tapasztalatai alapján az MFB új modellt dolgozott ki a visszatérítendő források közvetítésére. A legfontosabb újdonság, hogy az új rendszerben a közvetítő helyett az uniós programszámla viseli a hitelezési kockázatot, így a vállalkozások olyan kedvező feltételekkel juthatnak forrásokhoz, amelyre Magyarországon még nem volt példa. Május második felétől nulla százalékos kamat mellett is igényelhető visszatérítendő forrás.


Az MFB a hiteltermékek feltételrendszerét úgy alakítja ki, hogy azok is hozzáférhessenek a forrásokhoz, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük - az új modell egyik fő célja a minél szélesebb körű forráskihelyezés.


Az MFB Pontok lehetőséget adnak arra, hogy az EU-s hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékeken kívül az MFB a saját, kedvező feltételekkel elérhető pénzügyi termékeit is minél több kedvezményezetthez jutassa el országosan. Az MFB Pontok hálózatának köszönhetően ezeket a termékeket egységesen, egyszerűen és gyorsan lehet akár a kisebb településen működő vállalkozásokhoz is eljuttatni.
A Kormány 2016. április 18-án megjelent határozatának értelmében az ütemezésben szereplő 442 MFB Pontot további, akár több száz Pont megnyitása követi majd, illeszkedve az ügyféligényekhez. Az MFB Pontok végleges számára az MFB tesz javaslatot, és 2016. május 20-ig közbeszerzést ír ki a hálózat bővítésébe bevont hitelintézeti partnerek kiválasztására, ezzel tovább bővülhet az MFB közvetítő partnereinek száma. A hálózat kiépítésének végső határideje nem változott, 2016. december 31-ig minden MFB Pont a vállalkozók rendelkezésére áll majd.

Az MFB a közbeszerzés kiírásával a legátláthatóbb megoldást választotta a rendszer kialakításához, amivel elébe ment a lassú brüsszeli döntéshozásnak - jelentősen lerövidítve a hálózat kialakításának időtartamát. Az összesen 14 tárgyalási forduló után megszületett döntést követően a négy hitelintézet április 20-án írta alá a közvetítői szerződéseket. Ezzel Magyarország élen jár az Európai Unióban a visszatérítendő források rendszerének kialakítása terén.
 

[2016.04.04.]

Ismét a Takarékbank elemzői a legjobbak

Sorozatban harmadik alkalommal, 2015-ben is a Takarékbank elemzői, Suppan Gergely és Oszlay András végeztek az első helyen a Magyar Nemzeti Bank és a Thomson Reuters Magyarország makrogazdasági előrejelzői versenyében.

Tovább >>

Az MNB és a Reuters versenye már harmadik éve arra ösztönzi a hazai és nemzetközi banki elemzőket, valamint gazdaságkutató intézeteket, hogy gyakrabban és rendszeresebben osszák meg az előrejelzéseiket a nyilvánossággal. A verseny bármelyik bank, vagy kutatóintézet számára nyitott, amely előrejelzéseket készít a magyar gazdaság alapmutatóiról, legfontosabb pénzpiaci mutatóiról, többek közt a GDP, az államháztartási hiány, a folyó fizetési mérleg vagy az infláció várható alakulásáról.

A Takarékbank elemzői – Oszlay András osztályvezető és Suppan Gergely szenior elemző – a 2015. évi előrejelzéseik alapján szerezték meg az első helyezést, megelőzve az ING Bank, valamint Kopint-Tárki Zrt. elemzőjét.
 

[2015.02.19.]

Együttműködési megállapodást kötött a TakarékBank és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a TakarékBank Zrt. között létrejött Együttműködési Megállapodás célja a magyar gabonatermesztési ágazat adottságainak hatékonyabb kihasználása, versenyképességének és további fejlődésének előmozdítása. Ennek érdekében a TakarékBank az ágazat sajátságaihoz illeszkedő finanszírozási termékeket fejleszt, továbbá tanácsadással, piaci információkkal, előrejelzésekkel is segíti a jövőben a termelőket.

Tovább >>

Az ágazat versenyképessége nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a szántóföldi növénytermesztés a magyar agrárium meghatározó ágazata, a hazai szántóterület kétharmadát, mintegy 2,8 millió hektárt tartósan a gabonafélék foglalják el – hangsúlyozta Fórián Zoltán. A Takarékbank vezető agárszakértője hozzátette: a mezőgazdasági kibocsátásban a gabonatermelés rendelkezik a legjelentősebb részesedéssel – 2015-ben a mezőgazdaság termelési összértékének 26,2 százalékát adta, amely 643 milliárd forintot jelent a teljes kibocsátás 2453 milliárdjából.

A TakarékBank az együttműködési megállapodással hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság gerincét alkotó gabonatermesztés magasabb szinten legyen képes kihasználni az ágazatban rejlő lehetőségeket: nemcsak finanszírozással, hanem tanácsadással, előrejelzésekkel is segíteni kívánják az ágazat hatékonyságának javítását, így hozzá kívánnak járulni többek közt az olyan korszerű technológiák elterjesztéséhez, amelyekkel egyebek mellett mérsékelhető az időjárási anomáliáknak való kitettség.

„Az agrárvállalkozásoknak a piaci talpon maradáshoz és versenyképességük javításához ma már nem csupán finanszírozásra van szükségük, hanem szerteágazó hazai és nemzetközi piaci ismeretekre, előrejelzésekre, a pályázatokban, támogatásokban, adózásban való kiigazodásra is” – emelte ki a megállapodás aláírása kapcsán Szabó Levente. A Takarékbank vezérigazgatója hozzátette, ennek az igénynek a kielégítése érdekében hívták életre a hazai piacon egyedülálló agrárszakmai műhelyüket. A Takarék Agrár Központ, a finanszírozás mellett teljes körű tanácsadást és előrejelzéseket nyújt a gazdáknak az uniós és hazai agrárpályázatokkal, piaci folyamatokkal kapcsolatban, személyesen is támogatva az agrárgazdaság szereplőinek mindennapi döntéseit, valamint hosszú távú stratégiájuk kialakítását és megvalósítását.

A Gabonatermelők Országos Szövetségével kötött megállapodás egyúttal a Takarékok agrárgazdaság finanszírozásában betöltött mind meghatározóbb szerepének további erősítését, stratégiai céljaik megvalósítását is szolgálja. A fenti célok elérése érdekében a felek részt vesznek egymás szakmai rendezvényein is. A takarékszövetkezetek a vidék bankjaiként természetes szövetségesei, stratégiai partnerei az agráriumnak, ott működnek, ahol a mezőgazdasági vállalkozók is jelen vannak: 1500 fiókjuk behálózza az egész vidéki Magyarországot, a hazai települések harmadában működik takarékszövetkezeti kirendeltség.
 

[2016.01.08.]

Változatlan partnerség

A miniszterelnök által megfogalmazott nemzetstratégiai céloknak megfelelően történik az FHB-tőkeemelés

Tovább >>

„Nem csökkenhet a magyar állam tulajdoni aránya az FHB Jelzálogbank tőkeemelése során” – fogalmazta meg az állam nemzetstratégiai érdekeit Orbán Viktor miniszterelnök a takarékszövetkezeti rendszerrel szövetségre lépett pénzintézet tőkeemelésével kapcsolatban. Az FHB Nyrt. Igazgatósága és a tőkeemelésben részt vevő Takarékbank Zrt. kidolgozta az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számára a zártkörű részvényjegyzésben való részvétel lehetőségét, melynek nyomán változatlanul maradhat az állam tulajdoni hányada a pénzintézetben. Így a kormányfő által megfogalmazott nemzetstratégiai céloknak megfelelően, az FHB Nyrt. 2015. december 28-i közgyűlése által elfogadott metódus szerint zárulhat le az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelése. Ezzel tovább erősödhet a felek közti együttműködés a magyar gazdaság növekedésének elősegítésére.

Mint ismeretes, a Takarékbank Zrt.-nek, mint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának központi bankja, kiemelt célja az Integráció fejlesztése, a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése. Mind a Takarékbank Zrt, mind az FHB Jelzálogbank Nyrt, mind a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete elismeri és nagyra értékeli a Magyar Állam és a Kormány szerepvállalását az Integráció létrehozásában és eddigi támogatásában. A Magyar Állammal meglévő kiváló kapcsolatok fenntartása, illetőleg megerősítése érdekében hozott döntést az FHB Jelzálogbank Igazgatósága feltételes tőkeemelésről, illetve a Takarékbank Igazgatósága arról, hogy az általa a 2015. december 30-án történt tőkeemelés során lejegyzett részvényekből felajánl az MNV részére akkora mennyiséget, hogy azok megvásárlásával az MNV tulajdoni hányada az FHB Jelzálogbankban elérje a decemberi tőkeemelést megelőző 7,32%-os szintet, amivel a két bank hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az MNV által kifejezett, az FHB-ban korábban meglévő részesedés megtartására vonatkozó szándéka teljesüljön.

Budapest, 2016. 01. 08.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. FHB Jelzálogbank Nyrt.

 

[2016.01.07.]

A Takarékbank FHB részvényeket ajánlott fel megvásárlásra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek

Tovább >>

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban Takarékbank) az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban FHB) Igazgatósága által elhatározott és 2015. december 30-án sikeresen lezárult tőkeemelés során 4,50%-os tulajdoni hányadot szerzett az FHB-ban.

Az FHB 2015. december 28-án megtartott, az Igazgatóság tőkeemelésre vonatkozó felhatalmazásának módosításáról döntő rendkívüli közgyűlésén, valamint a közgyűlést követően közzétett közleményében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban MNV) a Magyar Állam képviseletében kifejezte azon szándékát, hogy részt kívánna venni tőkeemelésben, annak érdekében, hogy korábban meglevő tulajdoni hányadát az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben megtartsa.

Az MNV által kifejezésre juttatott szándékból kiindulva, az FHB Jelzálogbank Igazgatósága 2016. január 7-én, a közgyűlése felhatalmazása alapján és annak keretei között, a felhatalmazás által biztosított keret 2015. december 30-án megvalósult tőkeemelést követően fennmaradó összegben elhatározta az FHB alaptőkéjének új részvények kibocsátásával történő feltételes felemelését. A Takarékbank az FHB alaptőkéjének a határozat szerinti felemeléséhez hozzájárult.

A Takarékbank, mint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának központi bankja kiemelt célja az Integráció fejlesztése, a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése. Mind a Takarékbank, mind a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete elismeri és nagyra értékeli a Magyar Állam és a Kormány szerepvállalását az Integráció létrehozásában és eddigi támogatásában. A Magyar Állammal meglévő kiváló kapcsolatok fenntartása illetőleg megerősítése érdekében a Takarékbank hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az MNV által kifejezett, az FHB-ban korábban meglévő részesedés megtartására vonatkozó szándéka teljesüljön.

Fentiekre tekintettel, amennyiben az FHB Jelzálogbank Igazgatósága által 2016. január 7-én elhatározott feltételes tőkeemelés sikeresen megvalósul, a Takarékbank az általa a 2015. december 30-án történt tőkeemelés során lejegyzett részvényekből felajánl az MNV részére akkora mennyiséget, hogy azok megvásárlásával az MNV tulajdoni hányada az FHB Jelzálogbankban elérje a decemberi tőkeemelést megelőző 7,32%-os szintet.

Budapest, 2016. január 7.

Magyar Takarékszövetekezti Bank
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
 

[2015.12.11.]

Együttműködési megállapodást kötött a Takarékbank és a Tej Terméktanács


A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Takarékbank Zrt. között létrejött Együttműködési Megállapodás célja elősegíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiában foglalt célkitűzések elérését, illetve a rendelkezésre álló uniós és hazai források kihasználását új, célzott termékek, finanszírozási konstrukciók kidolgozása által. Az egyezményt aláíró felek vállalták, hogy különös figyelmet fordítanak a hazai tejfogyasztást ösztönző programok sikeres megvalósítására is.

Tovább >>
image

A Takarékbankkal kötött partneri megállapodás támogatást nyújt a Tej Terméktanácsnak és a tejszektor szereplőinek abban, hogy az előttük álló feladatokat hatékonyabban végezhessék el. Ilyen feladat például a hazai élelmiszeripar erősítése a feldolgozóipari háttér hosszú távú fejlesztésével. A magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott termékek arányának emelésével ugyanis az agrárium nagyobb mértékben járulhat hozzá a cégek eredményességéhez és a nemzetgazdasági termeléshez is.

A most aláírt megállapodás elősegítheti a Tej Terméktanács azon célkitűzésének teljesülését is, hogy a tejágazat minél kedvezőbb pozíciót érjen el az új európai uniós költségvetési ciklusban. A tejszektor a Vidékfejlesztési Program kiemelt stratégiai ágazatai közé tartozik: a pályázati források a technológia fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére, a környezet védelmére, valamint állatjóléti célok elérésére irányulnak, de számos ponton csatlakoznak egyéb prioritásokhoz is. Az ágazatba várhatóan több tízmilliárd forint forrás érkezhet a program keretében, a Takarékok pedig a források hatékony felhasználásában, az üzleti célok meghatározásában és elérésében is a tejtermelők rendelkezésére állnak.

A takarékszövetkezeti integráció hagyományos stratégiai partnere a mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak, így a tejtermelőknek és a feldolgozóknak is – mondta az aláírás alkalmával Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója. A megállapodás szervesen illeszkedik az integráció stratégiájába, amely mind a finanszírozás, mind az ügyfélszám tekintetében az agrárium és az élelmiszeripar vezető piaci szereplőjévé kíván válni. Természetesen, a Takarékok minden olyan finanszírozási termékkel a tejtermelők és feldolgozók rendelkezésére állnak, amelyekkel gazdálkodásuk működtetése és fejlesztése során szükségük van. Így nagy erőkkel készülnek a vidékfejlesztési pályázatok előfinanszírozására is - fogalmazott.

A tejpiac jelenlegi válságának hátterét a nemzetközi összefüggések ismeretében lehet megérteni - hangsúlyozta Fórián Zoltán. A Takarékbank Agrár Központjának vezetője szerint a takarékok közvetlen segítséget tudnak adni tejszektorbeli ügyfeleinknek abban, hogyan alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez, illetve számíthatnak a vidék bankjaira a fenntartható fejlődés megalapozásában. Ezt a mostani megállapodás mellett az is segíti, hogy a Takarékok helyi pénzintézetként nemcsak személyesen ismerik ügyfeleiket, vállalkozásaik helyzetét, hanem Agrár Központjuk révén stratégiai tanácsadással és előrejelzésekkel is támogatják őket.
 

[2015.12.09.]

Javuló egyensúly, lassuló növekedés - Makrogazdasági előrejelzés


A magyar gazdaság az idei 2,9 százalék után 2016-ban 2,4, 2017-ben pedig 2,8 százalékkal bővülhet a TakarékBank elemzői szerint. A külső finanszírozási környezet továbbra is kedvező, a világgazdaság konjunkturális helyzete azonban kevésbé biztató. Az infláció az idei 0 százalékról csak lassan indulhat emelkedésnek, a jegybank pedig további gazdaságélénkítő lépéseket tehet. Az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak. A kiváló külső egyensúlyi mutatók, valamint a várható felminősítések hatására 2016 második felében erősödő pályára állhat a forint, és az év végére a 300-305-ös sávban stabilizálhatja helyzetét az euróval szemben.

Tovább >>

Míg az alacsony energia- és nyersanyagárak, valamint a kedvező külső finanszírozási környezet továbbra is támogatják a magyar gazdaság bővülését, negatív hatások is jelentkeznek a külső konjunktúra oldaláról. A külső környezet meghatározó folyamataihoz (a kínai gazdaság növekedésének lassulása, monetáris lazítás Európában, ugyanakkor szigorítás Amerikában) újabb geopolitikai feszültségek társultak a migráció és az Iszlám Állam elleni hadviselés miatt. Ezek rövid távon kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat, ezt tükrözi, hogy a világ- és Európa gazdaságának növekedésére adott legutóbbi prognózisok többsége kisebb romlást mutat. Mindemellett a német autógyártással kapcsolatban felbukkanó problémák is éreztethetik hatásukat Magyarországon, bár egyelőre ennek még nem láthatók a jelei.

Beruházások, GDP
A GDP-növekedés éves üteme 2015 harmadik negyedévében tovább fékeződött, ami termelési oldalról nagyrészt a mezőgazdaság visszaesésével magyarázható. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 2014-ben megélénkült növekedési dinamikát fenntarthatóvá tevő folyamatok még nem indultak be. A növekedés még mindig erősen támaszkodik külső, részben csak átmenetileg fennálló forrásokra. A magánszektor beruházásai továbbra sem átütőek, a vállalati hitelezésben beindult kedvező tendenciák ellenére a hitelállományok még zsugorodóban vannak. A lakosság fogyasztása ugyan erősödik, de az óvatosság még e téren is érzékelhető. Ezzel együtt a rövidtávú konjunktúraindexek alapján, valamint a beruházások év végi felfuttatása miatt a negyedik negyedévben 3 százalékra emelkedhet a GDP éves növekedési üteme, így 2015 egészében 2,9 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék. Jövőre az európai uniós forrásfelhasználás visszaesése miatt a lakossági fogyasztás további élénkülése ellenére is 2,4 százalékosra lassulhat a gazdasági növekedés üteme. 2017-re viszont már a magánszektor erősödő beruházási aktivitására lehet számítani, emellett az állami beruházások is újra dinamizálódhatnak, különösen a lényegesen tágabb költségvetési mozgástérre tekintettel. Így 2017-ben újra gyorsuló, az év átlagában 2,8 százalékos GDP-bővüléssel számolunk.

Infláció, jegybanki kamat
Az infláció 12 havi üteme az elmúlt hónapokban átmenetileg ismét a negatív tartományba süllyedt. Noha az infláció bázishatások miatt az év utolsó két hónapjában meredeken emelkedhet, az olajárak esése miatt decemberben is csak éppen meghaladhatja az 1 százalékot, amivel lényegében 0 százalékos lesz az idei átlagos éves infláció. A szűk sávban mozgó maginfláció arra utal, hogy belső forrásokból sincs felfelé mutató árnyomás. Az infláció az alacsony bázisok kiesése után sem közelíti meg a 3 százalékos célértéket a jövő évben, de valószínűleg 2017-ben is megnyugtatóan a cél alatt marad. Az MNB az alacsony inflációs környezet láttán további, a reálgazdaság élénkítését szolgáló lépéseket tehet, az alapkamaton azonban várakozásaink szerint már nem változtat. Kamatemelésen legkorábban 2017 második felétől kezdhet el gondolkodni a jegybank, ám a valószínűsíthető fokozatosság miatt 2017 végére is csak 2 százalékos, vagy ehhez közeli kamatszint várható.

Foglalkoztatottság
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás bővülése továbbra is erőteljes, amihez azonban az elsődleges munkaerőpiac állásteremtésén túl továbbra is hozzájárul a közfoglalkoztatás. A közmunkaprogramokból az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés egyelőre ugyan nem túl jelentős, a foglalkoztatási kilátások szempontjából azonban pozitív, hogy a vállalati felmérések alapján az ipari és a szolgáltató szektorok többségében egyaránt erősödik a foglalkoztatási szándék. A munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 7 százalék alatt alakulhat, és a közmunkaprogram további kiterjesztése nélkül is tovább mérséklődhet a következő években. Így 2017 átlagában már csak 6,3 százalékos munkanélküliséget várunk.

Államháztartás
Az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak. A költségvetést illetően a pénzforgalmi szemléletű államháztartási egyenleg ugyan időarányosan rosszabban teljesít, mint tavaly, de ennek egyik oka, hogy az európai uniós kifizetések jelentős része decemberben realizálódik. Eredményszemléletben a költségvetési deficit egyre szűkül, az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legkedvezőbb. Az ESA-szemléletű deficit kényelmesen a tervezett 2,4 százalék alatt maradhat 2015-ben a GDP arányában, számításaink szerint alig haladja majd meg a 1,5 százalékot. A vártnál magasabb bevételek bázisán pedig a következő években sem várunk romlást az államháztartási egyenlegben. Az államadósság menedzselése részben az MNB önfinanszírozási programjának hatására jóval rugalmasabbá vált, így 2015 végére a GDP 75 százalékára mérséklődhet az állomány. 2016-17-ben még erőteljesebb csökkenés következhet be, de 70 százalék alatti GDP-arányos mutatóra 2018 előtt még nem számíthatunk.

Fizetési mérleg
A külső egyensúly mutatóiban még ennél is látványosabb a javulás. Részben az energiaárak esése, részben a tavalyihoz képest is erőteljesebb EU-s forrásbeáramlás hatására nettó külső finanszírozási képességünk 2015-ben meghaladhatja a GDP 10 százalékát! A többletek az áru- és szolgáltatásegyenleg kissé csökkenő szufficitje miatt ugyan valamelyest mérséklődnek az elkövetkező években, de így is a régió legmagasabbjai sorába tartoznak majd. Ez pedig elsősorban a nettó, de valamivel korlátozottabb mértékben a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését is elősegíti. Az alacsonyabb adósság pedig egyre kisebb hiányt jelent a folyó fizetési mérleg jövedelem tételeiben.

Forintárfolyam
A forint az idei évben az egyik legstabilabb teljesítményét nyújtotta az euróval szemben, és ez néhány hónapon keresztül továbbra is fennállhat. Az EKB által teremtett laza monetáris kondíciók Európában ellensúlyozzák a Fed szinte bizonyosnak tűnő decemberi kamatemelésének hatásait. Ráadásul a Fed kamatemelési ciklusa meglehetősen fokozatosnak ígérkezik, hiszen a szövetségi tartalékráta célsávja vélhetően még 2016 végére sem emelkedik az 1 százalékos szint fölé. A továbbra is kiváló külső egyensúlyi mutatók, valamint szuverén adósságosztályzatunk várt jövő évi javításának hatására 2016 második felében erősödő pályára állhat a forint, és az év végére a 300-305-ös sávban stabilizálhatja helyzetét az euróval szemben.
 

[2015.09.30.]

Lemondott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezető testületeiben betöltött pozíciójáról Nagy Csaba és Lontai Dániel


A TakarékBank Zrt. Felügyelőbizottsága megválasztotta új elnökét

Tovább >>

Egyéb közelgő megbízatásukra tekintettel Nagy Csaba és Lontai Dániel lemondott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezető testületeiben betöltött pozíciójáról - Nagy Csaba a Társaság Igazgatóságának tagja, Lontai Dániel a Felügyelőbizottság elnöke volt.
A TakarékBank Zrt. Felügyelőbizottsága Pénzes Vince Lászlónét a Hajdú Takarék Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatóját választotta meg a testület új elnökévé.
 

[2015.09.16.]

Csökkenő sérülékenység, stabil növekedés – erőteljesen javulnak a külső egyensúly mutatói - makrogazdasági prognózis


Az év második felében gyorsulhat, 2015 egészében pedig 3,1 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. 2016-ban egy átmeneti lassulásra, 2017-ben pedig ismét erősödő gazdasági növekedésre számítanak a TakarékBank elemzői. Az átlagos infláció 2015-ben 0,2 százalék körül várható. Az államháztartási hiány a 2,4 százalékos GDP-arányos terv alatt maradhat, miközben a külső egyensúlyi mutatók a korábban vártnál is erőteljesebben javulnak. A forint a várakozásoknak megfelelően stabil, javulására hosszabb távon lehet számítani.

Tovább >>
image

A külső környezet alapvetően továbbra is támogatja Magyarország gazdasági növekedését annak ellenére, hogy az eltelt negyedévben romlottak a világgazdasági kilátások. A kínai gazdaság bővülési ütemének csökkenése áttételesen Európára és Amerikára is hat; egyrészt korlátozza az export növekedési lehetőségeit, másrészt az alacsony olajárakon keresztül pozitívan befolyásolja az európai belső keresletet. Az Európai Központi Bank legutóbb lefelé módosította az Euróövezet növekedésére adott prognózisait a következő két évre, de kész az eddiginél is határozottabb gazdaságélénkítő lépéseket tenni. Így az elkövetkező akár másfél-két évet is a szigorító fázisba lépő amerikai és a tartósan lazító fázisban maradó európai monetáris politika ellentéte jellemzi majd. Magyarország 2017-ig vegyes külső hatásokkal szembesül. Az export termékszerkezete révén azonban a legfontosabb felvevőpiacok továbbra is képesek bővülésre és a finanszírozási környezet sem romlik komolyabb mértékben.

Beruházások, GDP
2015 második negyedévében a mezőgazdaság teljesítménye lassította a magyar GDP-növekedést termelési oldalról, miközben a 2014-ben megélénkült növekedési dinamikát fenntarthatóvá tevő folyamatok is késnek. A beruházások első negyedévi visszaesését követően azonban jelentős emelkedést generáltak az európai uniós forrásokra támaszkodó állami beruházások. 2015 első félévében a vállalati hitelezés zsugorodása miatt a magánszektor beruházásai nem voltak átütőek. Egyelőre a lakosság fogyasztása is elmarad attól, ami a kiskereskedelmi forgalom intenzív bővülése alapján prognosztizálható volt. Az év második felében az éves GDP-növekedési ütem 3 százalék közelébe kúszik vissza, így 2015 egészében a növekedés 3,1 százalékos lehet. 2016-ban a lakossági fogyasztás élénkülése ellenére a korábbi két évben csúcsra járatott európai uniós forrásfelhasználás csökkenése miatt 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme is. A Takarékbank elemzői azonban számítanak a magánszektor erősödő beruházási aktivitására és az állami beruházások dinamizálódására, így 2017-ben újra gyorsuló gazdasági növekedést és 2,8 százalékos GDP-bővülést tartanak lehetségesnek.

Infláció, jegybanki kamat
A február és május közötti átmeneti gyorsulást követően az infláció júniustól ismét erőteljesen lassult, sőt, augusztusban havi alapon 0,6 százalékkal csökkent. Éves alapon a fogyasztóiár-index így ismét stagnálást mutat, és a következő két hónapban ez nem is változik. Azzal együtt, hogy erős bázishatások miatt az év végére 2 százalékig emelkedhet a 12 havi infláció, 2015 egészében mindössze 0,2 százalékos átlagos infláció valószínűsíthető. A fogyasztói árak 2016-ban sem emelkednek lendületesen, sőt a továbbra is dezinflációs hatású külső környezet és a tervezett adócsökkentések miatt 2,4 százalékos, vagy akár annál is alacsonyabb infláció várható és 2017-ben is csak közelítjük majd a 3 százalékos középtávú célt. Az MNB „önfinanszírozási” programjának köszönhetően a külső sérülékenység enyhül, sőt az ország kockázati megítélésének javulásával a forint kisebb mértékű erősödésére is számítani lehet, ezért a jegybank leghamarabb 2016 utolsó negyedévében kezdhet fokozatosan kamatemelési sorozatba. Így 2017 végére is csak 2,50 és 3 százalék közötti kamatszint valószínű.

Foglalkoztatottság
A munkaerőpiacon folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése. Ehhez az utóbbi hónapokban ismét a közfoglalkoztatás felfutása járult hozzá legerőteljesebben, miközben vállalati felmérések alapján a foglalkoztatási szándék egyaránt erősödik az ipari és a szolgáltató szektorok többségében.
A fő munkaerő-piaci mutatók tovább javulhatnak, a munkanélküliségi ráta a 2014. évi 7,7 százalékról már idén 7 százalék alá kerülhet, és tovább csökkenhet a következő két évben a közmunkaprogram további kiterjesztése nélkül is. 2017-ben a Takarékbank elemzőinek prognózisa szerint 6,4 százalékos munkanélküliség várható.

Államháztartás
Szemben a 2008-as pénzügyi válságot megelőző időszakkal, az elmúlt évek átlagánál gyorsabb gazdasági növekedés az egyensúlyi folyamatok javulása mellett megy végbe. Ugyan a pénzforgalmi szemléletű államháztartási egyenleg az európai uniós kifizetések késleltetése miatt nyáron nagyobb deficiteket mutatott, eredményszemléletben azonban egyre szűkül a deficit: az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legkedvezőbb (a GDP-arányos hiány alig haladta meg az 1 százalékot a második negyedévben). Ennek következtében 2015-ben az ESA-szemléletű deficit a tervezett 2,4 százalék alatt maradhat GDP-arányosan. A javuló tendencia az adóbevételeknek részben a gazdaság bővüléséhez, részben kifehéredéséhez köthető emelkedése miatt tartós marad, így 2017-re már 2 százalék alatti államháztartási deficitet várunk. Noha az államadósság 2015 közepére ismét 80 százalék közelébe emelkedett, a jövőre várható magasabb lejáratok előfinanszírozása szükségessé teszi az ehhez hasonló év közbeni rugalmasságot. Az év végi adósságállomány adatok ereszkedő trendpályán maradnak, és a devizában denominált adósságrész zsugorodásával 2016-17-ben már erőteljesebben csökkenhetnek, így 2018-ra 70 százalék alatti GDP-arányos mutatóra számíthatunk.

Fizetési mérleg
Határozottan javulhatnak a külső egyensúlyi mutatók. A jelenlegi adatok alapján nettó külső finanszírozási képességünk a korábban várt 2 százalékpontnál is nagyobb mértékben emelkedhet, ugyanis a tavalyihoz képest is jelentősebb többlet mutatkozik az uniós források beáramlását tükröző tőkemérlegben. Ennek és a folyó fizetési mérlegnek az együttes többlete idén meghaladhatja a GDP 10 százalékát. A többletek valamelyest ugyan mérséklődnek a következő években, de így is a régió legmagasabbjai sorába tartoznak majd, elősegítve elsősorban a nettó, kisebb mértékben a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését is.

Forintárfolyam
A Fed kamatemelése már akár most szeptemberben bekövetkezhet, de érzékelésünk szerint ennek nem lesz érdemi nyomása a forintra, amely kiszakadni látszik a külsőleg sebezhetőbb feltörekvő piaci devizák kockázati csoportjából. Ráadásul a javuló gazdasági fundamentumok miatt egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy Magyarország adósságosztályzatán javítanak a nagyobb hitelminősítők, ami 2016-ban már a befektetésre ajánlott kategóriába való visszasorolást kell, hogy eredményezze. Így a Fed szigorítása ellenére a magyar pénzügyi eszközárakra háruló nyomás mérsékelt lehet, hosszabb távon még erősödést is várunk a forinttól.
 

[2015.07.08.]

Banki részvény adás-vételi tranzakció a Takarékbank és a Magyar Posta között


A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban „Takarékbank”) és öt takarékszövetkezet – a Hajdú Takarék, a Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet, a Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet együtt több mint 8%-os tulajdonrészt szerez az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben (a továbbiakban a „Bank”) a Magyar Posta Zrt-vel kötött részvény adás-vételi tranzakció során.

Tovább >>

2014 decemberében a Magyar Posta Zrt. (továbbiakban a " Magyar Posta”), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a Takarékbank Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. stratégiai szövetségre lépett a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése érdekében.


Ennek az együttműködésnek a további erősítése érdekében szerez kisebbségi tulajdont a Takarékbank és az öt takarékszövetkezet a Bankban, amely teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek saját hálózatában, valamint megtakarítási és hitel termékeket a postai hálózatban is. A Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézeti integráció elmúlt időszaki akvizíciós lépései után még inkább kiemelt céljának tartja a vidéki jelenlétének további megerősítését. Folytatják a lehetőségek feltárását, hogy a kistelepüléseken is jó minőségben elérhetővé tegyenek a nagyvárosokban megszokott pénzügyi szolgáltatásokat, és hogy megfelelő termékekkel és szolgáltatásokkal szolgálják a vidéken élőket, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a mezőgazdasági termelőket.

A tranzakció eredményeként a Takarékbank 7,39%-os tulajdonrészt szerez 4,5 milliárd forintért a Bankban.

Mint ismertes, a Bank anyacége, az FHB Jelzálogbank Nyrt., amely 25,1%-os tulajdonos a Takarékbank legnagyobb egyedi tulajdonosában, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-ben.

[2015.06.17.]

Lendületben marad a magyar gazdaság - makrogazdasági prognózis


A GDP 2015-ben továbbra is lendületesen, 3,3 százalékkal növekedhet Magyarországon. A gyengébb első negyedév ellenére minimálisan tovább bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások, de a következő negyedévekben egyre inkább a magánfogyasztás lesz a belső felhasználás fő hajtómotorja. A TakarékBank elemzőinek előrejelzése szerint az infláció a korábban vártnál magasabb, éves átlagban 0,4 százalék lehet, ez azonban nem befolyásolja a jegybank kamatcsökkentési pályáját. Tovább növekszik a foglalkoztatottsági ráta, és lehetőség nyílik egy markánsabb államadósság-csökkenésre is, mégpedig a devizaadósság arányának további zsugorodása mellett.

Tovább >>
image

Továbbra is támogató a külső környezet mind a magyar gazdasági növekedést, mind a (re)finanszírozási kondíciókat illetően, ugyanakkor a világgazdaság változatos képet mutat. Noha Európa kissé behúzta a fékeket a meggyőzőre sikeredett első negyedév után, a növekedés nem állt le, az elemzők pedig többnyire javítják az Euróövezetre vonatkozó idei gazdasági előrejelzéseiket. Részben az olajárak, részben az élelmiszerárak korrekciója nyomán Európában az infláció olyan gyorsan indult el felfelé a januári mélypontról, hogy a deflációs várakozások teljesen kiárazódtak a kötvényhozamokból az elmúlt hónapokban. Így az Eurózóna központi bankja, az EKB folytatódó, a kora nyári hónapokban kissé fel is pörgetett kötvényvásárlásai ellenére is élesen emelkedtek a hozamok a Magyarország számára meghatározó térségben.

Beruházások, GDP

Újra a nettó export húzta a magyar gazdaságot, miközben az első negyedévben a belső felhasználás – a beruházások lassulása következtében – szerényebb mértékben járult hozzá a bővüléshez. A beruházások visszaesése az elmúlt évek erős dinamikája után várható volt, ezzel együtt 2015 egészében minimálisan még bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások az MNB Növekedési Hitelprogramjának kiterjesztése, az európai uniós források továbbra is intenzív lehívása, valamint a lakossági beruházások élénkülése miatt. A belső felhasználást idén elsősorban a magánfogyasztás erősítheti, amely a következő két negyedben a növekedés motorjává válik a banki elszámolásnak és forintosításnak a rendelkezésre álló jövedelmekre gyakorolt kedvező hatásának segítségével.
Éves összevetésben a magyar gazdaság a várakozásokat felülmúlva, 3,5 százalékkal nőtt az első negyedévben, és 2015-ben továbbra is viszonylag erőteljesen, 3,3 százalékkal bővülhet a GDP. Ennek az ütemnek az elérését még mindig jelentős egyedi hatások is segítik, amelyek megszűnésével 2016-ban a gazdasági növekedés mértéke várhatóan 2,5 százalék lesz.

Infláció, jegybanki kamat

Az infláció aránylag gyorsan emelkedésnek indult a januári mélypontról Magyarországon is. Ebben főleg a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek játszottak szerepet (olajár-emelkedés, idényjellegű élelmiszerárak növekedése, bázishatások, illetve egyes termékek körében adóemelés), ezért az MNB még a meglepően erős májusi inflációs adat ismeretében sem vizsgálja felül a márciusban újrakezdett kamatcsökkentési pályát. Ugyan a 2015-ös infláció a korábban gondoltnál magasabb (0,4 százalék) lehet, de még így sem valószínű, hogy az inflációs cél sérüljön két éven (a jegybank beavatkozási horizontján) belül. Tovább enyhíthet ezen a monetáris politikai eszköztár közelmúltban meghirdetett átalakítása, ami az állampapírpiac hosszabb lejáratainak kedvez, és lefelé irányuló nyomást fejt ki a hozamgörbe hosszú végén. Így megnőtt annak a valószínűsége, hogy az alapkamat tovább csökken, de az emelkedő külső hozamkörnyezetre, valamint a 2016 végére a jegybanki cél közelébe erősödő inflációra tekintettel a TakarékBank elemzői arra számítanak, hogy az MNB 1,50 százalékon nyilvánítja befejezettnek a kamatvágást. Mivel ez a kamatszint hosszabb távon is különösebb feszültségek nélkül tartható, a Monetáris Tanács várhatóan csak 2016 utolsó negyedévében nyúl majd a kamatemelés eszközéhez.

Foglalkoztatottság

A korábban prognosztizáltnál is erőteljesebb javulás jellemezheti a munkaerőpiacot a következő két évben, ami elsősorban a magánszféra vártnál gyorsabb ütemű munkahelyteremtésének köszönhető. Emellett a tavalyinál valamivel gyengébb dinamikával, de tovább bővül a közfoglalkoztatás is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az eddig Európa legalacsonyabbjai közé tartozó magyarországi foglalkoztatási ráta tovább emelkedhessen, és a tavaly 7,7 százalékig ereszkedő munkanélküliségi ráta 2015-ben akár 7,2, 2016-ban pedig legalább 7 százalékig süllyedhessen.

Államháztartás

Az első öt hónapban az államháztartás egyenlege elérte a teljes éves hiánycél 58 százalékát, ami hosszú évek óta az egyik legkedvezőbb adat. Az idei hiánycél teljesülését nem fenyegeti érdemi veszély, tekintettel arra, hogy az adóbevételek nagyobb része az év második felében folyik be, a kiadási oldalon pedig a tavalyinál alacsonyabb kamatkörnyezetben csökkenő kamatkiadások segíthetnek. Az utóbbi időszakban elfogadott költségvetési módosító indítványokat figyelembe véve az első negyedéves előrejelzéshez képest valamivel magasabb, 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány várható 2015-ben, míg 2016-ban 2 százalékos deficit valószínűsíthető. A tavalyinál erősebb forint, és az MNB önfinanszírozási programjának segítségével tovább mérséklődhet a devizaadósság aránya, így az államadósság markánsabban csökkenhet, ami 2016-ban is folytatódhat. Így 2014 végéhez képest akár 4 százalékponttal is eshet a GDP-arányos bruttó államadósság a jövő év végéig.

Fizetési mérleg

Tovább folytatódhat a külső egyensúlyi helyzet javulása is. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi 7,8 százalékról a GDP 9 százalékáig emelkedhet. A kedvező trendhez hozzájárul a korábban feltételezettnél dinamikusabb exporttevékenység és az alacsonyabb világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás is. Ez utóbbi ugyan 2016-ban részben már visszájára fordul, de még így is a GDP 7 százaléka körül várható a gazdaság nettó külső finanszírozási képessége. Ez kedvezően hathat nemcsak a nettó külföldi adósság, hanem a külső sebezhetőség szempontjából jobban figyelt bruttó külföldi adósság csökkenésére is, amely 2016 végére kényelmesen a GDP 100 százaléka alá kerülhet.

Forintárfolyam

Egy ideig nem várható a forint tartós erősödése. Az MNB monetáris politikai eszköztárának megváltoztatása átmenetileg inkább a gyengülés irányába hat, ráadásul a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások is nyomás alatt tartják a feltörekvő devizákat. Az erősödésre a harmadik negyedév vége felé nyílik majd lehetőség, ugyanis a kedvező gazdasági folyamatok láttán a nagy hitelminősítők kis lépésekkel, fokozatosan közelíthetik a magyar adósbesorolást a befektetési kategóriához. Szintén a forinterősödést támogatja hosszabb távon az adósságon belüli devizaarány csökkenése a külső sérülékenység mérséklődésén keresztül. A Takarékbank várakozásai szerint 2015-öt a forint a 300-as szint közelében zárja majd az euróval szemben, az erősödés pedig 2016-ban is folytatódhat, amikorra Magyarország adósbesorolása akár az összes nagy hitelminősítőnél újra a befektetési kategóriába kerülhet.
 

[2015.06.09.]

Tudatosan takarékoskodnak az általános iskolások


A takarékszövetkezetek rajzpályázatára érkezett közel 5000 gyerekrajz elemzéséből kiderül, mire gyűjtenek a legkisebbek

Tovább >>
image

Napjainkban az általános iskolás gyerekek az állatok, egy utazás vagy műszaki eszközök miatt takarékoskodnak a legszívesebben. Ezt mutatja az „Ez a vágyam, erre gyűjtök” országos takarékszövetkezeti rajzpályázatra beküldött, közel 5000 rajz és festmény elemzése. A versenyre a megelőző évhez képest több mint ötször annyi alkotás érkezett, amelyeken keresztül jól megismerhetők a fiatalok két korcsoportjának (7-10, illetve 11-15 éves) spórolási szokásai. A legtöbb elkészült kép kompozíció, szín- és eszközhasználat tekintetében is kiemelkedő színvonalat képvisel, ügyesen ábrázolva a takarékoskodás logikáját és egyfajta életpálya-modellt is. Az elemzők az általános iskolás korosztályban a pénzügyi tudatosság szokatlanul magas szintjét tapasztalták, ami az oktatás javuló hatékonyságára is utalhat.

A takarékszövetkezeti rajzpályázatra beérkezett alkotások 20 százalékán az általános iskolások első számú gyűjtési célként állatokat (ló, kutya, cica, halak) ábrázoltak legszívesebben. A 7 és 15 év közötti gyerekek 14,3 százaléka második legvonzóbb célként utazást – városlátogatást, tengerparti nyaralást vagy egyszerű kirándulást, túrát – rajzolt vagy festett le. Sok beküldött mű témáját szolgáltatták a trendnek megfelelően már ebben a korosztályban is (14,1 százalék) különféle műszaki eszközök, így a telefonok, laptopok, tabletek is. A kívánságok sora a nem műszaki játékok, ruhák, cipők, vásárlás kategóriával folytatódik (8 százalék), hajszállal megelőzve a sporteszközöket (7,9 százalék), a járműveket (7,5 százalék). Váratlanul sokan (7,2 százalék) választották rajzukhoz az otthonteremtés (ház, otthon, ingatlan és bútor) témát, míg a karrier, jövő, siker fogalomkört a pályázók 2,5 százaléka, a karitatív célokat 0,4 százalék dolgozta fel. Elgondolkodtató, hogy közel minden ötödik ifjú alkotó, egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható apróságokra - például édességre, filctollakra, vagy jogosítványra - vagy olyan elvont fogalmak megvalósítására spórolna, mint a család egyesítése, a boldogság, vagy a játék a barátokkal.
A TakarékBank elemzéséből kiderül, hogy a pályázók kétharmada a fiatalabb korosztályt képviselte és a lányok is hasonló arányban többen voltak a fiúknál. Így az általuk megjelenített kívánságok erőteljesebben befolyásolták az összesített átlagot. Ugyanakkor az elemzés a rajzokat korcsoport és nem szerinti bontásban is vizsgálta és kimutatta, hogy az életkor növekedésével, illetve nemek szerint is változnak a gyűjtési célok. A rajzok tanúsága szerint a 7-10 évesek közül mintegy 22 százalék rak félre állatok vásárlására, tartására, majd a ranglistáján a műszaki eszközök (14,2 százalék), és az utazások (11,7 százalék) következnek. A 11 és 15 év közötti alkotók 19,8 százalékánál viszont az utazások a legnépszerűbbek, az állatok (15,3 százalék) és műszaki eszközök előtt. Érdekes jelenség, hogy a fiatalabbak körében a műszaki eszközök, a sporteszközök és az ingatlanok is előkelőbb helyezést értek el a gyűjtési célok toplistáján, mint a 11-15 éves korosztályban.
A lányok elsősorban állatokra (26,6 százalék) gyűjtenek, de az utazás (17 százalék) és a műszaki eszközök (13,6 százalék) is kedvelt takarékoskodási céljuk. A fiúk 15,8 százaléka általában járműre gyűjt, de közel ugyanennyi (15 százalék) közülük műszaki eszközökre vágyik, az utazást pedig 9,7 százalékuk választotta pályaműve témájául. A fiúkhoz képest csak hatodannyi lány ábrázolt járműveket, de a nem műszaki játékok, ruhák, cipők és a vásárlás csaknem kétszer gyakrabban áll a lányok alkotásainak középpontjában, mint a fiúkéinak.
Összességében megállapítható, hogy az egy évvel ezelőtti pályázathoz képest a dobogós célok és sorrendjük nem változott. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az egyéb kategória részaránya 7-ről 18,3 százalékra emelkedett. Ezen túl az állatok népszerűsége több mint 7, az utazásoké pedig közel 13 százalékponttal zuhant, míg a műszaki eszközöké több mint 2 százalékponttal emelkedett. Mindkét versenyen a nyolcadik leggyakrabban ábrázolt megtakarítási cél a karrier volt – bár egy éve még a művek 7 százaléka szólt erről a mostani 2,5 százalék helyett –, miközben az ingatlanok népszerűségi indexe közel 4 százalékponttal esett.
A takarékszövetkezetek országos rajzversenye arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy már kisiskolás korban fontos elkezdeni a pénzügyi edukációt. A beérkezett alkotások nagy száma és színvonala mellett a kezdeményezés sikerét az is igazolja, hogy a rajzokra összesen 105 ezer like futott be a Takarék Facebook oldalán.

[2015.05.29.]

Az egyik legnagyobb pénzügyi csoporttá váltak a takarékok


Első alkalommal készítette el a teljes Szövetkezeti Hitelintézeti Szektor konszolidált beszámolóját és üzleti tervét a Takarékbank Zrt. A szektor központi bankjának mai rendkívüli közgyűlésén elfogadott beszámoló szerint az Integráció – 113 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint kapcsolt vállalkozásai – együttes mérlegfőösszege 2014-ben közel 1800 milliárd forint volt, míg a Csoport szavatoló tőkéje megközelítette a 264 milliárd forintot. A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank 2015-ben szinte minden területen – a kis- és közepes vállalkozások, az agrárium és a lakosság hitelezése, befektetési szolgáltatások közvetítése – erősíteni kívánják piaci pozícióikat.

Tovább >>

A Takarékbank Zrt. május 29-ei rendkívüli közgyűlésén a bank részvényesei elfogadták a szövetkezeti hitelintézeti szektor első konszolidált beszámolóját. E szerint 2014-ben a takarékszövetkezeti integráció konszolidált mérlegfőösszege 1800 milliárd forint, mellyel a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció belépett a hazai nagybankok körébe.


Az Integráció elmélyítése, így a szövetkezeti hitelintézetek biztonságos működésének, tőkehelyzetének és üzleti együttműködésének erősítése terén a szektor jelentős eredményeket ért el 2014-ben – hangsúlyozta a közgyűlés kapcsán Szabó Levente. A Takarékbank vezérigazgatója kiemelte, hogy a szövetkezeti szektor átvizsgálását követően 2014. december 5-én teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek új Garanciaközössége, amely a takarékszövetkezeti ügyfelek számára kettős biztonságot, a szövetkezeti hitelintézetek számára pedig a konszolidált tőkeháttér révén a dinamikus üzleti bővülés alapját jelenti.


A tavalyi év fontos fejleménye volt a Takarékbank Zrt. állami tulajdonban lévő, összesen 54,8 százalékos részvénycsomagjának értékesítése. A tranzakciót követően a Takarékbank több mint 99 százalékos magántulajdonba került, és 85 százalék fölé emelkedett benne a takarékszövetkezetek közvetlen, illetve közvetett tulajdonrésze. A takarékszövetkezetek eddig is és ezután is magántulajdonban voltak és maradnak.


Üzleti téren is jelentős fejlesztések valósultak meg 2014-ben: a teljes takarékszövetkezeti szektorban egységes rendszer szolgálja ki az értékpapír-forgalmazást, a befektetési termékek ma már minden takaréknál, országszerte közel ezer takarékszövetkezeti fiókban elérhetők. Emellett létrejött a TakarékBank Agrár Központja, amely kitüntetett szerepet játszik a takarékszövetkezeti szektor agárpiaci pozíciójának további erősítésében: tevékenységének eredményeként a TakarékBank stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A vállalati hitelezés fókuszában továbbra is a kkv-szektor részére nyújtott hitelek voltak, amiben fontos szerepet játszott az MNB Növekedési Hitelprogramjának keretében kihelyezett mintegy 50 milliárd forintos hitelállomány - ebben közel háromezer vállalkozás részesült. Emellett a szövetkezetek részt vettek több állami refinanszírozott és kamattámogatott hitelkonstrukció közvetítésében is.

Az elfogadott üzleti terv szerint a fejlesztések 2015-ben is folytatódnak, a takarékok közös termékekkel jelennek meg a piacon, és folytatódik a további üzleti bővülést lehetővé tevő egységes informatikai rendszer kialakítása. Az idei évben az Integráció kiemelt stratégiai célkitűzései között szerepel a befektetési szolgáltatások és termékkör bővítése, az értékpapír-befektetési állomány és az ügyfélszám növelése. A lakossági számlavezetés és hitelezés területén – elsősorban a fogyasztási és jelzáloghitelek nyújtásában, illetve a devizahitelek kiváltásában való aktív részvétel révén – a tervek szintén jelentős piacszerzési célokat fogalmaznak meg. Az Integráció a vállalati finanszírozás területén, valamint az önkormányzati szegmensben is mind intenzívebb jelenlét elérésére törekszik.

A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai célként tekintenek a kis-és közepes vállalkozások, valamint az agrárszegmens finanszírozására: e két szegmensben elsősorban az uniós támogatásokhoz kapcsolódó finanszírozási konstrukciók fejlesztésével, valamint a támogatás-megelőlegező és beruházási hitelkonstrukciók közvetítésével bővítenék a piaci részarányukat.

[2015.05.19.]

S&P: pozitív kilátások a Takarékbanknál


Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a Takarékbank osztályzati kilátásait hétfőn a Standard & Poor's – írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő véleménye szerint enyhülnek a magyar bankrendszert terhelő gazdasági kockázatok, a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása és az eszközkezelő tervezett létrehozása pedig felszabadíthatja az eddig lekötött hitelkeresletet.

Tovább >>

A Standard & Poor's a Takarékbank mellett másik két magyar bank osztályzati kilátásait is javította. Ezzel kapcsolatban hétfői elemzésükben hangsúlyozták, hogy a bankrendszer gazdasági kockázatainak átértékelése mellett a lépés összefüggésben van Magyarország szuverén adósosztályzatának március 20-án bejelentett felminősítésével is.

Az osztályzatok javításához fűzött indoklásukban kiemelték, hogy a magyarországi ingatlanpiaci árak és a bankok ezzel összefüggő eszközminőség-problémái elérték mélypontjukat. A devizaalapú ingatlanhitelek átváltása és az eszközkezelő tervezett létrehozása véleményük szerint felszabadíthatja az eddig lekötött hitelkeresletet, és elősegítheti a nem teljesítő kinnlevőség-állomány csökkentését.

A hitelminősítő várakozásai szerint kedvezőbbé válik a magyar bankrendszer gazdasági működési környezete, és e folyamatot a magyar gazdaság várható stabilizálódása is alátámasztja a következő két évben. A Standard & Poor's elemzői azt is hozzátették, hogy várakozásuk szerint a magyar kormány piaci szempontból az eddigieknél barátságosabb hozzáállást tanúsít majd a hazai és a külföldi tulajdonú bankokkal szemben, tekintettel az EBRD-vel néhány hete aláírt memorandumra. A hitelminősítő hangsúlyozza: e memorandumban a kormány ígéretet tett arra, hogy a bankszektorra kirótt illetékeket a 2016-2019-es időszakban összhangba hozza az EU-normákkal. Úgy vélik, hogy ez enyhíti a bankok jövedelmezőségére nehezedő nyomást, és javítja a külföldi befektetők hangulatát.

A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben Londonban bejelentette azt is, hogy az eddigi 9-esről 8-asra javította a magyar bankszektorokra kidolgozott országkockázati skála (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA) egyik részindexét, a bankrendszer gazdasági kockázatának mutatóját.

A Standard & Poor's átfogó magyar BICRA-indexe továbbra is 8-as. Az S&P BICRA-mutatója - amely nem azonos a bankok adós- és betéti osztályzataival - a vizsgált ország pénzügyi szektorának egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.

A Fitch Ratings pénteken vizsgálja a magyar szuverén adósosztályzatokat, és egyes londoni pénzügyi elemzők szerint nem zárható ki, hogy a besorolások kilátását pozitívra javítja.

Forrás: MTI
 

[2015.05.15.]

A tagok kétharmada bojkottálta a takarékszövetkezeti szövetség közgyűlését


Ma tartotta közgyűlését az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), a tagság kétharmada távolmaradással „tüntetett” a Szövetség Elnöksége által beterjesztett javaslatok ellen, ezért a közgyűlést először határozatképtelenség miatt el is kellett halasztani. A Szövetség 42 tagja kifogásolta az OTSZ pazarló gazdálkodását, jövő évi költségvetését, valamint a tagdíjak tervezett ötven, illetve százszorosára emelését, továbbá a szabályzatok szerintük indokolatlan és diszkriminatív módosításait – ez utóbbi két napirendi pontot végül nem tárgyalhatta a közgyűlés, mivel az eredetileg meghirdetett közgyűlés határozatképtelen volt. A közgyűlésen az OTSZ 101 tagjából mindössze 35-en jelentek meg.

Tovább >>

Az OTSZ közgyűlésén a TakarékBank képviselője 42 tagszervezet nevében olvasott fel közös állásfoglalást, amelyben többek közt elutasították a szövetség elnökségének az OTSZ 2014.évi tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolóját. Szerintük a beszámoló „hamis képet fest a szövetség, illetve vezetőségének ténykedéséről”, mert az abban megfogalmazottaktól eltérően az OTSZ nem látta el az alapszabályában foglalt feladatait, nem végzett valós érdekképviseletet. Úgy fogalmaztak, hogy az OTSZ vezetése az érdekképviselet helyett mindenféle módon gátolni próbálta az integráció megtisztulását, megújulását, a takarékszövetkezetek hosszú távú biztonságát szavatoló Garanciaközösség létrejöttét.
A közös állásfoglalást megfogalmazó tagok továbbá érthetetlennek tartják, hogy az OTSZ tavaly érdemi tevékenység híján mire költött el háromszázmillió forintot. Úgy vélik, hogy az OTSZ tevékenysége során alkalmazott működési modell – a drasztikusan csökkenő bevételek arányaihoz képest magas kiadások – már rövid távon is a tagság vagyonának teljes feléléséhez vezet. Ezért a közös állásfoglalás aláírói hangsúlyozták: nem fogadják el az OTSZ Elnökségének beszámolóját, illetve a Szövetség gazdálkodásáról szóló beszámolót. A 42 tagszervezet szintén nem fogadta el a Szövetség 2015. évi költségvetési tervét sem, mert szerintük az nem megfelelően alátámasztott, az OTSZ szerintük pazarló működése pedig nem a tagok érdekeit képviseli.
A TakarékBank felszólalásában kiemelte: az általa képviselt tagok az OTSZ tevékenysége és 2015-ös költségvetése alapján megmagyarázhatatlanak tartják, hogy az Elnökség ötven, illetve százszorosára akarja emelni a Szövetség tagdíját. Ezzel szerintük a Szövetség 2015-ben is a tagokkal fizettetné ki a pazarló gazdálkodásából eredő veszteségeit, annak ellenére, hogy a tagság egy évvel korábban az OTSZ érdemi tevékenységének hiányára hivatkozva a tagdíjak drasztikus csökkentése mellett döntött.
A közgyűlésen – tekintettel arra, hogy az eredetileg meghirdetett közgyűlés határozatképtelen volt - végül nem tárgyalhatták a tagdíj emeléséről szóló napirendi pontot, ahogy a Szövetség alapszabályának tervezett módosításait sem. Utóbbiak kapcsán a tagok kifogásolták, hogy az OTSZ Elnöksége az SZMSZ módosításával diszkriminatív módon ki akarja zárni a TakarékBankot – a Szövetség egyik teljes jogú tagját – és a bank munkavállalóit az OTSZ döntéshozó testületeiből, illetve az alapszabály módosításával az Elnökség saját embereivel kívánja feltölteni a szövetség testületeit és tagságát. Úgy vélik, hogy a regionális jelölési rendszer megszüntetése miatt az alapszabály nem biztosítja a takarékszövetkezetek megfelelő érdekképviseletét az Elnökségben és a Felügyelő Bizottságban. Véleményük szerint a szervezet testületeiben már ma sem biztosított a takarékszövetkezetek többségének és érdekeinek képviselete, azokban csak elenyésző arányban vesznek részt a takarékok képviselői.
A TakarékBank végül hangsúlyozta: nem az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, hanem csupán az OTSZ jelenlegi vezetésének tevékenysége ellen lép fel és nemcsak saját nevében szól, hanem képviseli azt a 41, az OTSZ vezetésével elégedetlen szövetkezeti hitelintézet, tag, véleményét is, akik távolmaradásukkal jelezték: nem kívánnak asszisztálni az OTSZ jelenlegi vezetésének tevékenységéhez.
 

[2015.05.01.]

Íme, a takarékok legjobb borai!


A neszmélyi Szöllősi Pincészet 2011-es Barrique Chardonnay-je, valamint a Koch Borászat ugyan-csak 2011-es Villányi Cabernet Sauvignon bora nyerte el 2015-ben a Takarékszövetkezetek Bora címet, a nagyarany a szekszárdi Prantner Pincészet 2012-es Saulijának járt. A XVII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyen a takarékokkal üzleti kapcsolattal rendelkező borászatok indulhattak, ily módon az idei kiíráson összesen 34 takarékszövetkezet is képviseltette magát. A Szöllősi Pincészet partnere a Pannon Takarék Bank Zrt., a Koch Borászaté a Borotai Takarékszövetkezet, míg a Prantner Pincészet a Hungária Takarék szekszárdi kirendeltségével áll üzleti kapcsolatban.

Tovább >>

A TakarékBank megbízásából a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. rendezésében megvalósult Országos Takarékszövetkezeti Borverseny az ország harmadik legrangosabb bormustrájának számít, a verseny elismertségét jelzik, hogy a kisebbek mellett a legnevesebb, külföldi megmérettetéseken is bizonyított hazai borászok is részt vettek rajta. Az Országos Takarékszövetkezeti Borversennyel a takarékszektor a termelők piacra jutását kívánja támogatni.
A borászok és pincészetek egyik legjelentősebb finanszírozói a szövetkezeti hitelintézetek, a takarékok agrárkihelyezéseinél egyre jelentősebb a szőlészet és bortermelés részesedése. A kockázatok szempontjából is mindinkább jobban kezelhető ágazatnak számít a szőlő- és bortermelés, az egykori kis borászműhelyek már generációkon átnyúló, javuló eredményeket elérő családi vállalkozásokká értek. A bortermelői szektort ugyan részben a támogatásokra és a pályázatokra is alapozott fejlesztések futtatták fel, ám a tapasztalatok szerint a termelői kapacitások növekedésével együtt nő az igény a piaci finanszírozás iránt is, így a borászok is nagyra értékelik ezt a stabil finanszírozói kapcsolatot.
Ami a számokat illeti, a versenyen 75 borász 77 céggel indult, volt borász, aki több céget is képviselt. A pincészetek 167 bort neveztek: a 74 fehér- mellett 71 vörösbort és 22 rosét - 153 palackos, valamint 14 hordós tételt kóstolhattak a bírák. A 24 bíráló öt-héttagú bírálóbizottságban értékelt a háromtagú elnökség felügyelete mellett. A bírálóbizottság munkájából Bede József, a Szabolcs Takarék elnök-igazgatója is kivette a részét. A benevezett tételeket a nemzetközi sztenderdek alapján minősítették. Az értékelés a Nagy Nemzetközi Borversenyek Szövetsége (Des Grands Concours Internationaux De Vins Et Spiritueux) által ajánlott és a Borászok Nemzetközi Szövetsége (U.I.OE), valamint a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (O.I.V.) által kialakított 100 pontos, pozitív bírálati lapon történik. Összességében 126 érmet osztottak ki, a nagyarany mellett 29 aranyat, 66 ezüstöt és 30 bronzot.
A versenyen résztvevő borok jóval többet nyerhetnek az érmeknél. Az eredményekről katalógus készül, amelyet a szervezők széles körben terjesztenek. Ezen túlmenően, idén először, szeptember 9-13. között a Budavári Borfesztiválon a TakarékBank kiállítói standján is bemutatják a díjazott borászok válogatott körét. A verseny borkóstolóval egybekötött díjátadó fogadása szeptember 11-én lesz a Borfesztivál helyszínén, itt adják át a "Takarékszövetkezetek Bora" kitüntető címet, amit egy évig viselhet a két nyertes bor.

[2015.04.16.]

Kiemelkedően sikeres évet zárt a TakarékBank


Fennállásának legjobb eredményét érte el a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) tavaly, adózott eredménye 2014-ben 2040 millió forintra emelkedett. A Bank a tavalyi évet közel 800 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, ami 66 százalékkal magasabb az előző évi értéknél. Az aktív vállalati hitelezésnek köszönhetően a hitelállomány 5 százalékkal bővült, míg forrásoldalon a TakarékBank központi banki szerepéből eredően továbbra is az integráció tagjainak betétjei domináltak. Az eredmény javulása egyrészt a nettó bevételek 22 százalékos növekedésének, másrészt a hatékony költséggazdálkodásnak köszönhető. A bevétel növekedéséhez elsősorban az állampapír-forgalmazás és az állampapír-kereskedés, másodsorban a vállalati hitelezés növekvő bevételei járultak hozzá.

Tovább >>

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. mai éves közgyűlésén a részvényesek elfogadták a TakarékBank 2014. évi beszámolóját, amely szerint a Bank teljesítette 2014-es bevételi és eredmény céljait. A közgyűlés elfogadta, hogy az adózott eredmény 10 százalékát, azaz 204 millió forintot az általános tartalékba, további 207 millió forintot eredménytartalékba vezessenek át, és hogy a fennmaradó összesen 1,629 millió forintot a Társaság részvényeseinek – részvényeik névértékének arányában – osztalékként fizessék ki.
A bank működési költségei a 2014-es üzleti évben 7 százalékkal csökkentek, ami a hatékony költséggazdálkodás mellett a takarékszövetkezeti integráció átalakításához köthető egyszeri költségek csökkenésének is köszönhető. A vállalati hitelezés bővülését nagyrészt a kkv-szektor részére nyújtott hitelek növekedése húzta, amiben fontos szerepet játszottak a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának keretei között nyújtott hitelek is.
 

A TakarékBank 2014-ben a teljes takarékszövetkezeti integrációt érintő, jelentős üzleti fejlesztéseket hajtott végre és több fontos stratégiai megállapodást is kötött. A fejlesztéseknek köszönhetően a teljes takarékszövetkezeti szektorban egységes rendszer szolgálja ki az értékpapír-forgalmazást, a befektetési termékek ma már minden takaréknál, országszerte közel ezer takarékszövetkezeti fiókban elérhetők. Emellett létrejött a TakarékBank Agrár Központja, amely kitüntetett szerepet játszik a takarékszövetkezeti szektor agárpiaci pozíciójának további erősítésében: tevékenységének eredményeként a TakarékBank stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A Bank továbbá a tavalyi év végén stratégiai szövetségre lépett négy, a hazai pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt intézménnyel. Az együttműködő felek: az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank Zrt. és az FHB Nyrt. Az együttműködés célja a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése.
 

2014 decemberében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank és 115 szövetkezeti hitelintézet belépésével teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek garanciaközössége. A garanciaközösség révén a takarékszövetkezetekben elhelyezett megtakarításokat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett már a takarékszövetkezetek saját Tőkefedezeti Alapja is védi.
 

[2015.04.10.]

Ismét a TakarékBank elemzői a legjobbak


Másodszor is a TakarékBank Közgazdasági Elemzési és Integrációs Képzési Divíziója végzett az első helyen a Magyar Nemzeti Bank és a Reuters Magyarország előrejelzői versenyében Oszlay András osztályvezetővel és Suppan Gergely senior elemzővel.

Tovább >>
image

Az MNB és a Reuters versenye már második éve arra ösztönzi a hazai és nemzetközi banki elemzőket, valamint gazdaságkutató intézeteket, hogy gyakrabban és rendszeresebben osszák meg az előrejelzéseiket a nyilvánossággal. A verseny bármelyik bank, vagy kutatóintézet számára nyitott, amely előrejelzéseket készít a magyar gazdaság alapmutatóiról, legfontosabb pénzpiaci mutatóiról.

A tavalyi 35 résztvevő közül nem mindegyik szerepelt a rendszeres havi felmérésekben, illetve csupán néhány indikátorra adott előrejelzést.

Az idei verseny elbírálásakor is kilenc mutatót vettek figyelembe, ezek közül a TakarékBank elemzői öt kategóriában – GDP, államháztartási hiány, folyó fizetési mérleg, 10 éves hozam a hónap végén és 10 éves hozam az év végén – az első helyen, míg négy kategóriában – alapkamat, az éves átlagos infláció, a decemberi infláció, kamatdöntések – pedig második helyezést értek el.

A TakarékBank ezek alapján az összesítésben így 316 pontot kapott, ezzel megnyerte a tavalyit követően az idei, a 2014. évi teljes, éves előrejelzések alapján megrendezett versenyt is. A második helyezést az MKB Bank képviseletében Kondrát Zsolt érte el 263 ponttal, míg a harmadik helyezett az ING Bank elemzője, Balatoni András lett, aki 254,5 pontot ért el az idei, egész éven át tartó megmérettetésen.
 

[2015.04.03.]

A Magyar Posta és a TakarékBank közös közleménye: Újabb stratégiai együttműködési terület a Magyar Posta és a takarékszövetkezeti szektor között


A takarékszövetkezeti integráció célja a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. mint a takarékszövetkezeti szektor központi bankja, az integráció létrejötte óta törekszik arra, hogy ezen célok elérését minél több eszközzel, köztük az igénybevett szolgáltatások fejlesztésével is támogassa. Ezzel összhangban a meghívásos tendert követő sikeres tárgyalások, és azt követő megegyezés után a jövőben a Magyar Posta Csoport tagja, a JNT Security Kft. láthatja el az integrációban résztvevő szervezetek jelentős részének értéklogisztikai feladatait.

Tovább >>

A hosszú távú, kiszámítható partneri együttműködés érdekében a Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban „Magyar Posta”) 100 százalékos leányvállalata, a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban „TakarékBank”) 2015. március 31-én adásvételi szerződést írt alá a JNT Security Kft.-ben (a továbbiakban „JNT”) a TakarékBank által történő 40 százalékos tulajdonszerzésről.
 

Ettől függetlenül 2015. március 31-én a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban „FHB Nyrt.”) adásvételi szerződést írt alá a JNT-ben az FHB Nyrt. által történő 10 százalékos tulajdonszerzésről.
 

A JNT meghatározó és legnagyobb tulajdonosa ugyanakkor továbbra is a Magyar Posta Csoport marad 50 százalékos részesedéssel.
 

Az együttműködés eredményeként a jövőben a TakarékBanknak, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. teljes hálózatának az értékszállítási és értékfeldolgozási feladatait a JNT láthatja el, illetve az integrációban résztvevő takarékszövetkezetek jelentős részének hálózatában is a JNT végezheti majd az értéklogisztikai tevékenységet a két társasággal - az adásvételi szerződéssel egyidőben – megállapodott hosszú távú szolgáltatási szerződés keretein belül. Ez a jelenlegi több mint 1000 darab, JNT által kiszolgált szállítási ponton túl közel 2000 darab új – összesen tehát több mint 3000 darab – szállítási pontot jelent majd a szerződéskötést követően, és a pénzügyi szolgáltatást végző bank- és takarékszövetkezeti fiókhálózatot, valamint az említett intézmények által üzemeltetett ATM hálózat egy részét érinti. Ennek eredményeképpen a JNT-nél jelentősen, várhatóan többszörösére nő a nem postai eredetű – eddig csupán mintegy 15%-ot képviselő – árbevétel. A bevételek növekedése és koncentrációjának mérséklődése jelentősen hozzájárulhat a JNT jövőbeni eredményes és stabil működéséhez.
 

A JNT több mint tíz éve a hazai készpénz logisztikai piac meghatározó szereplője, fő tevékenységei: készpénzszállítás, pénzfeldolgozás, ATM üzemeltetés, tűzvédelmi szolgáltatások, biztonságtechnikai szolgáltatások. A JNT budapesti székhelyen található központja mellett 13 telephellyel rendelkezik, amely révén országos lefedettségű készpénzszállítási és értékfeldolgozási logisztikai hálózatot üzemeltet, és a Magyar Posta mellett már eddig is több nagyvállalat, így például a Szerencsejáték Zrt., a MÁV Start Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. számára is nyújt értéklogisztikai szolgáltatásokat.
 

A JNT - amely az egyetlen országos lefedettséggel rendelkező hazai tulajdonú pénz- és értékszállítással illetve feldolgozással foglalkozó szolgáltató – jelenleg is több száz postahelyet szolgál ki, amelyek elhelyezkedése hasonló lefedettséget mutat a szövetkezeti hitelintézetek fiókhálózatának eloszlásával, így a TakarékBank, a takarékszövetkezeti szektor és az FHB Bank kiszolgálása költséghatékonyan megvalósítható, illetve lehetővé teszi a meglévő kapacitások jobb kihasználását. Az MNB minősítéssel rendelkező vidéki értéktárak révén biztosítható az integráció hatékony, regionális szintű kiszolgálása.


A szövetkezeti hitelintézeti szektor és az FHB Csoport teljes körű kiszolgálása révén a JNT komoly – értékszállításra, értékfeldolgozásra és ATM hálózat üzemeltetésére is kiterjedő – referenciát szerez a pénzügyi szektorban, amely alapot biztosíthat a jövőbeli fejlődéshez, növekedéshez.
 

Az együttműködés a JNT, valamint tulajdonosai számára, jelentős bevétel növekedést a Társaság jövedelmezőségének megszilárdítását és piaci pozíciójának megerősítését eredményezi.
 

Az értékesített részesedések vételára független tanácsadó által elkészített cégértékelésen alapul. A felek szándéka szerint, az adásvételi tranzakciók zárására még 2015 első félévében sor kerül.

[2015.03.18.]

Idén 3,2 százalékkal nőhet a magyar GDP - makrogazdasági prognózis


Folytatódhat a magyar gazdaság határozott növekedése: a TakarékBank elemzői szerint idén a korábban prognosztizáltnál jelentősebben, 3,2 százalékkal bővülhet a GDP. A növekedés motorja elsősorban a fogyasztás erősödése lesz, miközben az infláció éves üteme az év nagy részében a negatív tartományban maradhat. 2015 végén az előző év véginél erősebb forintra lehet számítani, a magyar deviza legfeljebb átmenetileg gyengülhet a prognózis szerint. Az államadósság markánsan csökkenhet, és a külső egyensúlyi helyzet is tovább javulhat.

Tovább >>
image

Élénkülésre utaló jeleket küldött az európai gazdaság, annak ellenére, hogy a világgazdaság egészének növekedési kilátásai az utóbbi hónapokban nem javultak érdemben. Az euróövezetben többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatok láttak napvilágot az elmúlt hónapokban, és szembeszökően javultak a német konjunktúraindexek. Dinamikusabb európai növekedésre utal az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az Európai Központi Bank 1 százalékról 1,5 százalékra emelte az euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet tehát a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a továbbra is kedvező külső finanszírozási környezet is támogat. Az EKB márciusban elindult nagyszabású kötvényvásárlási programja lényegében biztosítja, hogy a hozamkörnyezet alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak 2016 végéig. Az is jelentősen támogatja a magyar gazdasági növekedést, hogy az energiaárak a korábban vártnál is alacsonyabban alakulnak.

Beruházások, GDP
2015-ben elsősorban a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül
azonban a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól. A beruházások az utóbbi két év nagyon dinamikus növekedése után nem esnek vissza, ám a magasabb bázison a korábbinál visszafogottabb növekedés várható. Az EU-s források felhasználása 2015-ben is az átlagosnál intenzívebb marad, emellett a Növekedési Hitel Program kiterjesztése is besegít. A várható komolyabb reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása következtében a fogyasztás erőteljesebb bővülése várható, ráadásul nő a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a devizahitelek rendezése valamint a bankok elszámoltatása miatt is. Idén így összességében 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások híján mérsékeltebb, 2,5 százalékos lehet a GDP-növekedés.

Infláció, jegybanki kamat
Az elmúlt hónapok sorozatos inflációs meglepetései után a fogyasztói árak alacsonyabbak a korábban vártnál. A forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkoznak azonban inflációs nyomásra utaló jelek, amint az a maginflációból és az egyéb inflációs mutatókból is kitűnik. Az energia- és az élelmiszerárak egyaránt visszafogottak maradhatnak 2015-ben és a külső környezetből sem várható árnyomás, így az év második feléig a negatív tartományban alakulhat az éves infláció. Bár az év vége felé bázishatások következtében is gyorsabban emelkedhetnek a fogyasztói árak, az év egészében ismét negatív inflációt várnak a Takarékbank elemzői. Az MNB-nek egyelőre nincs oka kamatemelésre, sőt, az EKB kötvényvásárlási programjával ismét jelentős tér nyílt a további kamatcsökkentésre, amivel a jegybank a TakarékBank várakozásai szerint az 1,50 százalékos szint fokozatos eléréséig élni is fog. A fokozatos kamatvágás lehetőséget teremt arra is, hogy az MNB időben reagáljon, ha az Egyesült Államok központi bankja, a Fed várható lépései következtében a finanszírozási környezet változásai ezt szükségessé tennék.

Foglalkoztatottság
A munkaerő-piaci helyzet tovább javulhat a következő két esztendőben, bár a tavalyihoz hasonló kiugró foglalkoztatás-bővülés már nem várható. A tavalyinál gyengébb dinamikával, de továbbra is bővül a közfoglalkoztatás, amivel már a magánszektor munkahely-teremtése is lépést tart. Így tovább emelkedik, bár még mindig Európa legalacsonyabbjai között marad a foglalkoztatási ráta. A tavaly 7,7 százalékig mérséklődő munkanélküliségi ráta pedig 2015-ben 7,4, 2016-ban pedig 7,2 százalékosra csökkenhet.

Államháztartás
Az államháztartási folyamatok az első két hónap adatai alapján idén is biztatóan indultak: a gazdaság vártnál erőteljesebb növekedése és fehéredése következtében az adóbevételek további emelkedése várható, miközben a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 2015-ben is. Így az idei évben az államháztartás Európai Uniós módszertan szerinti hiánya mindössze a GDP 2 százalékát teszi majd ki, 2016-ban pedig még ennél is alacsonyabb lesz a deficit. Mivel 2015 végén az előző év hasonló időszakához képest erősebb forintra számítanak a TakarékBank elemzői, lehetőség adódhat markánsabb államadósság-csökkenésre is, aminek 2016-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár 4 százalékponttal is mérséklődhet a GDP-arányos államadósság, azaz 2016 végére már 73 százalék alatt lehet ez a mutató.

Fizetési mérleg
A belső mellett a külső egyensúlyi helyzet javulása is folytatódik. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi becsült 8 százalékról idén a GDP 8,7 százalékáig emelkedhet, amit kedvezően befolyásol az alacsony világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás. Ez ugyan 2016-ban részben már visszájára fordul, de még így is jelentős (a GDP 7 százalékát megközelítő) maradhat a többlet. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már kényelmesen a GDP 100 százaléka alá csökkenhet.

Forintárfolyam
Az erőteljes gazdasági teljesítmény és a továbbra is javuló egyensúlyi folyamatok miatt legfeljebb átmeneti gyengülés várható a forinttól az újrainduló kamatcsökkentés ellenére. Év végére már ismét megközelítheti a 300-as szintet az euróval szembeni árfolyam. A gazdasági folyamatok széles körű javulása várhatóan a nagy hitelminősítők figyelmét sem kerüli el, és 2015 második felében sor kerülhet legalább a kilátások javítására, de akár direkt felminősítésre is. Így legkésőbb 2016-ban az euró-forint jegyzése 2014 eleje óta első ízben ismét kettes számjeggyel kezdődhet.
 

[2015.03.04.]

A takarékoké a legnagyobb értékpapír-forgalmazó hálózat


Az értékpapír-forgalmazás az első olyan üzleti terület, ahol megvalósult a takarékszövetkezetek teljes integrációja, és a takarékok már valóban egységes pénzügyi csoportként léphetnek fel a piacon. Februártól az összes hazai takarékszövetkezet közel ezer fiókjában lehet értékpapírokat – befektetési jegyeket és állampapírokat – adni és venni, ezzel a takarékoké lett az ország legnagyobb értékpapír-forgalmazó hálózata.

Tovább >>

A szövetkezeti hitelintézeti szektor közös informatikai és üzleti fejlesztéseinek eredményeként a takarékok ügyfelei mostantól az ország bármelyik takarékszövetkezeténél intézhetik befektetési megbízásaikat, nemcsak annál a takaréknál, ahol befektetéseiket eredetileg elhelyezték, vagy értékpapírszámlájukat megnyitották.

A teljes takarékszövetkezeti szektort tekintve az értékpapír-forgalmazás az első olyan üzleti terület, ahol megvalósult a takarékok teljes integrációja: a befektetési szolgáltatásokhoz nemcsak közös termékek és központi értékesítés-támogatás, hanem egységes informatikai háttérrendszer is kapcsolódik. A szektor központi bankja, a Takarékbank ehhez a tevékenységhez teljes körű üzleti támogatást nyújt a takarékoknak a termékfejlesztés, az oktatás, az értékesítés, a marketing és az informatika területén.

A fejlesztéseknek és a hálózat bővítésének köszönhetően a takarékok ma már napi több milliárd forintnyi értékpapírt képesek értékesíteni – mondta Farkas Róbert. A Takarékbank Pénz- és Tőkepiaci Üzletágának Igazgatója hozzátette: a takarékok célja, hogy az idei év végéig megnégyszerezzék a náluk vezetett értékpapírszámlák számát. A szakember szerint ez a jelenlegi piaci környezetben – az alacsony kamatok időszakában – reális cél, mert a megtakarítók új, a bankbetétnél magasabb hozamot kínáló megtakarítási formákat keresnek.

A takarékok elsősorban állampapírokat és alacsony vagy közepes kockázati szinttel rendelkező befektetési jegyeket kínálnak. A befektetési termékek közül a bankbetéteknél magasabb kamatot biztosító állampapírok (az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy és a Prémium Magyar Állampapír), valamint a befektetési jegyek (elsősorban a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap) lehetnek a takarékok legnépszerűbb termékei. A hálózatban hamarosan elérhetők lesznek a devizában denominált kötvények, a forintos vállalati kötvények és a BÉT részvénypiaca is.

A piaci bővülés érdekében további fejlesztések várhatók, az év második felétől új, egységes márkanév alatt jelennek meg a takarékok befektetési alapjai, és a termékpaletta is színesedni fog: szeptembertől egy új befektetési alap bevezetését tervezik. A jövőben várhatóan az értékesítési pontok száma is nőni fog, jelenleg országszerte több mint 400 takarékszövetkezeti fiókban lehet elektronikus rendszer támogatásával értékpapírokat adni és venni, és további 550 fiók végez értékesítési tevékenységet.

 

[2015.02.26.]

Nem takarékszövetkezetek a bajba jutott bankok


Az ügyfelek számára megtévesztő lehet, hogy nevével ellentétben sem a DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank, sem a BRB Buda Regionális Bank, sem az ÉRB Észak-magyarországi regionális Bank, sem pedig a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank nem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, így a "valódi" takarékszövetkezeteknek e bankoknál kialakult helyzethez semmi közük nincs. Az érintett körzetekben és az ország többi részén található takarékszövetkezetek biztonságos működését és megfelelő tőkeellátottságát – szemben a DDB, a BRB, az ÉRB és a DRB Bankkal – a takarékszövetkezetek Integrációs Szervezete is biztosítja. A takarékokban elhelyezett megtakarításokat pedig 2014 decemberétől Magyarországon egyedülálló módon kettős betétvédelmi rendszer védi.

Tovább >>

Az ügyfelek számára megtévesztő lehet, hogy a siklósi központtal működő DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank korábban Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetként volt ismert. A mára bankká alakult pénzintézet azonban nem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, ezért a DRB-nél kialakult helyzet semmilyen hatással nincs a környéken működő valódi takarékszövetkezetekre.

Hasonló a helyzet a bicskei központtal működő BRB Buda Regionális Bank esetében is, amely korábban Buda Takarék és Vértes Takarék néven, valamint Biatorbágy és Környéke Takarék néven volt ismert. Azonban ez a mára bankká alakult pénzintézet sem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, ezért a BRB-nél kialakult helyzethez a környéken működő valódi takarékszövetkezeteknek semmi közük nincs.


Az ügyfeleket ugyancsak megtévesztheti, hogy a kaposvári központtal működő, 36 fiókkal rendelkező DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank korábban Nagybajomi Takarékszövetkezetként, illetve Drávamenti Takarékként volt ismert. De mára ez a pénzintézet is bankká alakult, így ez sem takarékszövetkezet, és így nem is tagja a takarékszövetkezetek közösségének. Ugyanez vonatkozik a miskolci központú ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank fiókhálózatára is, amely több korábbi takarék egyesüléséből jött létre (Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, Tokaj és Vidéke, Abasár és Vidéke, Létavértes és Vidéke, Pocsaj és Vidéke).

A fenti bankok tehát - minden látszat ellenére - nem takarékszövetkezetek, így egyikük sem tagja sem a takarékszövetkezetek biztonságos működését és megfelelő tőkeellátottságát garantáló Integrációs Szervezetnek, sem pedig a takarékszövetkezetek újonnan létrejött Garanciaközösségének. Sőt, éppen ezek a bankok azok, amelyek saját elhatározásukból léptek ki a takarékszövetkezetek közösségéből, miután még az integrációs törvény hatályba lépése előtt beadták bankká alakulási kérelmüket a Felügyelethez.

A takarékokhoz elhelyezett megtakarítások a valódi takarékszövetkezetek új Garanciaközösségének köszönhetően 2014 decembere óta teljes biztonságban vannak: a takarékoknál elhelyezett betéteket az országban egyedülálló módon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is biztosítja. Az új rendszerben az integráció egésze, illetve minden egyes, a garanciaközösséghez csatlakozott takarék mögött egységesen közel 300 milliárd forintnyi tőke áll.

 

[2015.01.30.]

Stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a TakarékBank


Az együttműködés célja az agrártámogatások hatékony felhasználásának elősegítése

Tovább >>

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a TakarékBank Zrt. között létrejött megállapodás célja, hogy elősegítse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiában foglalt célkitűzések megvalósítását, valamint a rendelkezésre álló uniós és hazai források kihasználását. Ennek érdekében a bank az agrárium minden termelői szegmense részére célzott hiteltermékeket fejleszt, valamint az uniós támogatások felhasználását segítő finanszírozási konstrukciókat dolgoz ki.

A megállapodás értelmében a kamarai kártya tulajdonosai februártól kezdődően 1600 takarékszövetkezeti fiókban vehetnek igénybe kedvezményes banki szolgáltatásokat – ebben az évben ingyenes számlavezetést, díjmentes internetbank hozzáférést és az első évben díjmentes bankkártyát –, valamint kamatkedvezménnyel, akár kezelési költség nélkül érhetnek el ágazatspecifikus hiteltermékeket.
Az együttműködés részeként a TakarékBank a jövőben kiemelt figyelmet fordít azon tevékenységek, ágazatok finanszírozására, amelyek az agrárpolitika fejlesztési célkitűzései között szerepelnek. Így a bank a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban meghirdetett támogatások előfinanszírozását segítő konstrukciókat dolgoz ki, különös tekintettel az őstermelők és családi gazdaságok technológiai fejlesztését, gépesítettségét és hatékonyságának növelését célzó, valamint az öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez, az élelmiszeripari fejlesztési stratégiához, az állattenyésztéshez és a kertészethez kapcsolódó támogatásokra. Továbbá az őstermelők és a családi gazdaságok működési sajátosságaira tekintettel a kockázatkezelés- és elemzés módszertani fejlesztésével igyekeznek segíteni a jobb finanszírozási környezet kialakítását.
„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kötött megállapodás szervesen illeszkedik a takarékszövetkezeti integráció stratégiájába, amely középtávon mind a finanszírozás, mind az ügyfélszám tekintetében az agrárium és az élelmiszeripar vezető piaci szereplőjévé kíván válni” – mondta Szabó Levente. A TakarékBank vezérigazgatója hozzátette: néhány éven belül duplájára szeretnék növelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését az agrár-hitelpiacon, a nemrégiben létrehozott Agrár Központtal erősíteni kívánják a takarékszövetkezetek szakmai tanácsadói szerepét az agráriumban.
„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy javítsa tagjai versenyképességét, és gyakorlatorientált szolgáltatásokat nyújtson számukra” – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. „A Kamara szándéka, hogy a TakarékBank céljaival összhangban feltárja a lehetséges finanszírozási forrásokat és felhívja tagjai figyelmét azon lehetőségekre, amelyek a NAK által is felkarolt agrárpolitikai célkitűzések keretein belül a tagok gazdálkodásának és működésének elősegítését célozzák” – tette hozzá Győrffy Balázs.
Háttérinformáció:
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A magyar agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője – az őstermelőktől a gazdasági társaságokig – kötelezően tagjává váltak a 2013. március 28-án megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK). A kamara feladata az agrár- és élelmiszerágazat hatékony képviselete, versenyképességének erősítése a tagoknak nyújtott szolgáltatások bővítésével.
TakarékBank Zrt.
Az 1989-ben alapított Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) a szövetkezeti hitelintézetek versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A bank egyfelől szabályozza és biztosítja a takarékok egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt számukra. A takarékok megújuló együttműködésének célja egy stabil, tőkeerős, a piacon egységes arculattal, termékekkel és szolgáltatásokkal megjelenő pénzügyi csoport létrehozása, amely sok százmilliárd forintnyi forrást biztosíthat a kis- és középvállalatok és a mezőgazdaság részére. A TakarékBank mérlegfőösszege 2013-ban 481,3 milliárd forint, adózás utáni eredménye 282 millió forint volt.

 

[2014.12.17.]

Átrendeződött a növekedés szerkezete - makrogazdasági prognózis


A belső kereslet élénkülésének köszönhetően 2014-ben 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a romló globális és európai gazdasági kilátások mellett is. Inflációs nyomásnak továbbra sincs jele, a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa tovább várathat magára, a munkanélküliség pedig tovább mérséklődhet a következő két évben. Az államháztartás hiánya idén is jóval a tervezett alatt maradhat, ami kedvező alapot teremthet a jövő évi költségvetés teljesítéséhez. A TakarékBank elemzői szerint tovább javul a külső egyensúlyi helyzet, a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100 százaléka alá csökkenhet. 2015-ben Magyarország felminősítése is mind valószínűbb, ekkortól már a forint is tartósabban erősödhet.

Tovább >>

Bővültek a magyar exportkapacitások több szegmensben az elmúlt időben, így nem kell tartani a kivitel növekedésének befékezésétől. Ez különösen szerencsés a jelenlegi helyzetben, ugyanis az elmúlt negyedévben tovább romlottak a világgazdasági növekedési kilátások, és erősödött a bizonytalanság a gyengébb gazdasági alapokkal bíró országok (pl. Görögország), valamint a megoldatlan geopolitikai konfliktusok (leginkább Ukrajna) miatt. Noha a külső környezet egészében nem mondható támogató jellegűnek, Magyarország számára az eddiginél is lazább monetáris kondíciók az euróövezetben kedvező finanszírozási feltételeket biztosítanak.

A következő két esztendőben várhatóan a belső kereslet lesz a hazai gazdasági növekedés motorja. A gyarapodás a továbbra is növekvő reáljövedelmeknek, valamint a javuló munkaerő-piaci folyamatoknak lesz köszönhető. Ezáltal emelkedik a háztartások fogyasztása, amelyre 2015-ben további hatással lehet a lakossági devizahitelek rendezése. Valamelyest lassulhat a beruházások dinamikája, hiszen az utóbbi időben tapasztalt, kiugróan magas növekedésben komoly szerepe volt az alacsony bázisadatoknak, az EU-s források koncentrált felhasználásának, valamint az NHP (Növekedési Hitelprogram) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló forrásoknak is. 2015-től az EU-források felhasználása kiegyenlítettebb lesz, és bár az NHP népszerű maradhat, a már magasabb bázisok miatt ez valamivel visszafogottabb növekedést tesz majd lehetővé.

GDP, beruházások
A harmadik negyedévi 3,2 százalékos éves növekedési ütemet a negyedik negyedévben várhatóan még 3 százalékos követheti, így a TakarékBank elemzőinek számításai szerint 2014-ben összességében 3,4 százalékos ütemben bővülhet a magyar gazdaság. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása mellett 2,8 százalékos növekedés lehetséges. 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások hiányában a GDP-növekedés 2,5 százalékot érhet el.

 

Infláció, jegybanki kamat
Negatív inflációs számok jellemezték az elmúlt hónapokat, ráadásul komolyan enyhült a maginfláció is, így inflációs nyomásnak továbbra sincs jele a gazdaságban. Decemberben az előző évi rezsicsökkentés kifutó hatása miatt várhatóan felfelé ugrik a tizenkét havi inflációs mutató, de az üzemanyagárak markáns csökkenése miatt mégis negatív tartományban maradhat a fogyasztói árindex. 2014-ben így átlagosan -0,1 százalékos infláció várható. Az energiahordozók árának alakulásában rejlő kockázatok miatt jövőre is mélyen a jegybank középtávú célsávja (3±0,5 százalék) alatt alakulhat az infláció, átlagos mértéke 2015-ben 1,4 százalékon valószínűsíthető. A 3 százalékos cél legkorábban 2016 végén kerül belátható közelségbe, ekkorra az éves átlagos infláció 2,7 százalékra emelkedhet. A Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa leghamarabb várhatóan 2016-ban indulhat el, hogy biztosítsa a pozitív reálkamatot. A jelenlegi, 2,10 százalékig leszállított alapkamat addig változatlan marad, sőt nem elképzelhetetlen az újbóli vágás sem. A korábbi előrejelzéseknél lényegesen lassabb kamatemelés várható 2016-tól, amelynek végére legfeljebb 2,75 százalékig emelkedhet vissza a kamatszint, amennyiben a külső finanszírozási környezet változása nem indokol ennél erőteljesebb beavatkozást.

Foglalkoztatottság
A munkaerőpiacra továbbra is erős hatással van a közfoglalkoztatás, ennek köszönhetően a rendszerváltást követő visszaesés óta a foglalkoztatottság a legmagasabb szinteken jár, míg a munkanélküliség többéves mélypontokra szállt. Az elmúlt hónapok javuló dinamikájában már a versenyszektor növekvő munkakereslete bizonyult a legkomolyabb tényezőnek, és a foglalkoztatási szándékra vonatkozó felmérések szerint élénk maradhat a munkahely-teremtés a magánszektorban. A közmunkaprogram intenzitása várhatóan továbbra sem lanyhul, így a tavaly még 10,2 százalékos munkanélküliségi ráta az idei év átlagában mindössze 7,8 százalékos lesz, és innen lassabb ütemben tovább csökkenhet 2015 és 2016 folyamán is.

Költségvetés
Az államháztartás egyenlege igen bíztatóan alakult ebben az évben, mind a havi pénzforgalmi, mind a negyedéves eredményszemléletű módszertan alapján. Így immár három egymást követő évben is jóval a tervezett alatt maradhat a tényleges hiány. Ez kedvező bázist nyújthat a következő évi hiánypálya alakulására is. Az államháztartási hiány kedvező alakulásában kiemelkedő szerepe van a kamatkiadások érdemi csökkenésének. A GDP-arányos államadósság idén még csak kisebb mértékben csökkenhet, de a gyorsuló gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetés további mérséklődést is elősegíthet az elkövetkező két év folyamán. Ennek megfelelően 2016 végére már 74 százalék alá eshet az államadósság a GDP arányában.

Fizetési mérleg
A fizetési mérleg adatai alapján egyértelműen folytatódik a külső egyensúlyi helyzet további javulása. Így a külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évhez hasonlóan a GDP 8%-a közelében maradhat. Sőt, az energiaárak komoly esése következtében 2015-ben a folyó fizetési mérleg aktívuma a GDP 5%-a fölé hízhat, így még az EU-források valamelyest mérséklődő beáramlása mellett is a GDP 8%-a feletti lehet a külső finanszírozási képesség. 2016-tól ugyan már a többlet csökkenése várható, de az még így is jelentős marad. A javulás az állományi jellegű mutatókra is kiterjed: a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100 százaléka alá csökkenhet.

Forintárfolyam
A makrogazdasági alapok javulásának hatása várhatóan még hosszú ideig nem fog tükröződni a forint árfolyamában. A nagy hitelminősítő cégek 2014-ben érdemben nem javították Magyarország adósbesorolását, de a prognosztizálható folyamatok mentén legkésőbb 2015 második felében már indokoltnak tűnik a felminősítés. Addig viszont a forint még átmehet egy kisebb gyengülési fázison, de a felminősítést követően a jövő év végére a december eleji szintjére erősödhet vissza. Mind az idei, mind a jövő év átlagában egyaránt 308-309 körüli árfolyammal lehet számolni az euróval szemben. Az előrejelzett növekedési pálya realizálódása esetén a piacok számára világossá válhat, hogy az eddig gondoltnál lényegesen nagyobb tartalék van a magyar gazdasági növekedésben. Ez 2016-ban megmutatkozhat majd már a forint nominális erősödésében is.
 

[2014.12.05.]

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) közös sajtóközleménye


A TISZA Takarékszövetkezet kizárásával lezárult a szektor megtisztulása

Tovább >>

Létrejött a takarékszövetkezetek teljes körű garanciaközössége

Súlyos működési, hitelezési szabálytalanságokat és tőkehiányt tárt fel az integrációs törvény alapján indított szakértői vizsgálat a TISZA Takarékszövetkezetnél. A pénzügyi összeomlás elkerülése és a betétesek védelme érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete december 5-én azonnali hatállyal kizárta a takarékszövetkezetet az integrációból és döntéséről a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot. A TISZA Takarékszövetkezet kizárásával lezárult a takarékszövetkezeti szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása. A Takarékbank Igazgatóságának döntése nyomán december 5-én újabb 39 szövetkezeti hitelintézettel bővült, ezzel 117 tagra nőtt és teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek garanciaközössége.


A TISZA Takarékszövetkezetnél szeptemberben hirdetett válsághelyzetet és függesztette fel az intézmény ügyvezetését a Takarékbank Zrt., miután az integrációs törvény alapján indított szakértői vizsgálat súlyos működési szabálytalanságokat és tőkehiányt tárt fel. A krízishelyzetben lévő takarékszövetkezet működésének irányítására és további vizsgálatok lefolytatására átmenetileg két új ügyvezetőt nevezett ki a szektor központi bankja. A további helyszíni vizsgálatok során azonban újabb tőkehiányra, valamint súlyos hitelezési szabálytalanságokra is fény derült, ami nyilvánvalóvá tette: alultőkésítettsége miatt a takarékszövetkezet nem lesz képes a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására.


A szakértői vizsgálat megállapította: az intézmény saját tőkéje 2014. szeptember 30-án negatívba fordult, szavatolótőkéjének hiánya meghaladta a 700 millió forintot. Az intézmény kedvezőtlen hitelezési mutatója megállíthatatlanul romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 2014. szeptember 30-án már elérte a 21 százalékot, azaz a törvényben meghatározott plafon közel kétszeresét. A takarékszövetkezet jogszabályokat sértő hitelezési gyakorlata olyan hitelportfólió kialakulásához vezetett, amelynek összetétele kritikus azonnali és jövőbeni kockázatokat rejt magában: lehetetlenné teszi a további tőkevesztés megakadályozását, végső soron a takarékszövetkezet ésszerű piaci eszközökkel történő megmentését.


Az intézmény működési engedélyének MNB általi visszavonását követően az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) akár 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forintig) kártalanítja a takarékszövetkezet biztosított követeléssel bíró betéteseit. A Tisza Takarékszövetkezet mintegy 10 ezer betétese közül mindössze 17 olyan ügyfél van, amely ezen összeghatár feletti betétrésszel rendelkezik.


A TISZA Takarékszövetkezet kizárásával lezárult a takarékszövetkezeti szektor megtisztulása, a múltból örökölt problémák feltárása és orvoslása. A Takarékbank Igazgatóságának döntése nyomán december 5-én újabb 39 szövetkezeti hitelintézettel bővült, ezzel 117 tagra nőtt és teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek garanciaközössége. Ezzel az előzetes terveknek megfelelően létrejött Magyarország legbiztonságosabb és legátláthatóbb hitelintézeti szövetsége.


A TISZA Takarékszövetkezet esete újra bebizonyította: a szektor megtisztulása és megújítása érdekében elkerülhetetlen volt az integráción belüli ellenőrzési-felügyeleti rendszer létrehozására, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvizsgálására. Mára végleg befejeződött az a másfél éve kezdődött vizsgálatsorozat, amely a felelőtlenül gazdálkodó intézmények kiszűrését célozta a korábban – megfelelő integráción belüli ellenőrzési rendszer híján – átláthatatlanul működő szövetkezeti szektorból.

További információ www.mnb.hu

Kérdések és válaszok (pdf)

[2014.11.24.]

Finiséhez közeledik a takarékok garanciaközösségének kiépítése


Kettős betétvédelmi rendszerben a takarékok kétharmada

November 21-én újabb 27 takarékkal bővült, így már 78 tagja van a takarékszövetkezetek megújuló garanciaközösségének. A takarékszövetkezetek ügyfelei számára kettős betétvédelmet nyújtó rendszer kiépítése december 10-ig végleg lezárul, így még az idén az ország egyik legbiztonságosabb és legátláthatóbb gazdálkodású hitelintézeti szövetsége jön létre.

On November 21st 27 more cooperative credit institutions have joined the cross-guarantee system, which now has 78 members in total. The establishment of the system that is going to provide dual deposit protection for all its clients will be finished by December 10th, and one of the safest and most transparent cooperative credit institution associations in Hungary will be created by the end of this year.

Tovább >>

Download English press release / angol nyelvű közlemény letöltése

Az előzetes terveknek megfelelően halad és hamarosan véget ér a takarékszövetkezetek új együttműködésének kiépítése: a következő hetekben végleg befejeződik a szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása, az év végéig pedig létrejön a megújuló takarékszövetkezeti szektor garanciaközössége.
A TakarékBank Igazgatósága november 21-én újabb 27 takarékszövetkezetre vonatkozóan bocsátotta ki az integráció egységes kockázatkezelési szabályzatait. A döntés értelmében a TakarékBank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és immár 76 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért.
A TakarékBank döntése nyomán a szektor tagjainak már közel kétharmada csatlakozott a december 10-ig kiépülő garanciaközösséghez, amelyben a takarékok betéteseinek megtakarításai kettős védelmet élveznek: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére a jövőben az SZHISZ, a TakarékBank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása is rendelkezésre áll majd. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. Az új rendszerben az integráció egésze, illetve minden egyes, a garanciaközösséghez csatlakozó takarék mögött tehát egységesen közel 300 milliárd forintnyi tőke áll majd.
A TakarékBank Igazgatósága folyamatosan – de legkésőbb 2014. december 10-ig – dönt arról, hogy mely időponttól bocsátja ki az adott szövetkezeti hitelintézet számára az egységes kockázatkezelési szabályzatokat, illetve hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed ki az egyetemlegesség. A garanciaközösség tagjainál egységes kockázatkezelési szabályzatokat vezetnek be (pl. Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat).
A teljes körű betétvédelmet nyújtó garanciaközösség kiépítése kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoport szintű felhasználását. A takarékszövetkezetek így a jövőben képesek lesznek nagyobb vállalatok, önkormányzatok és projektek hitelezésére is. Az új, hatékony működési modell révén az ország egyik legbiztonságosabb, legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.

[2014.11.07.]

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) közös sajtóközleménye


Az SZHISZ és a TakarékBank visszautasítja az OTSZ valótlan vádaskodásait

A levél aláírói, Lontai Dániel az SZHISZ elnöke, valamint Sebestyén István a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke leszögezik: a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a TakarékBanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének azon manipulatív vádaskodását, miszerint a TakarékBankból kiszervezték volna a takarékszövetkezetek szabad likviditásának kezelését. Minthogy a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény előírásai szerint a szövetkezeti hitelintézetek le nem kötött pénzeszközeiket a TakarékBank által forgalmazott eszközökben kötelesek tartani, a TakarékBank nem is tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza.

Tovább >>

A betéteket egyáltalán nem érinti az a tény, hogy a Takarék Alapkezelőtől a kezelt alapok vagyona a Diófa Alapkezelőhöz, a kezelt vagyon pedig a TakarékBankhoz került. A takarékszövetkezetek betétei ugyanis továbbra is a TakarékBankban vannak és a csoportot erősítik. Azok a takarékszövetkezetek, amelyek a portfoliókezelés vonatkozásában nem kívántak átszerződni a Takarék Alapkezelőtől a TakarékBankhoz, megszüntethették a szerződésüket.
A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát tehát (amely nem azonos a Diófa Alapkezelő Zrt. által közvetve, vagy közvetlenül kezelt vagyonnal) a törvényeknek megfelelően továbbra is a szektor központi bankja, a TakarékBank kezeli. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a TakarékBanktól, illetve korábban a Takarék Alapkezelőtől. A szövetkezeti hitelintézetek egyéni döntése, hogy az erről szóló szerződést aláírják-e.
Demján Sándor megalapozatlan állításaival ellentétben a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek. Nem adhatott át, mert maga sem kezelt sohasem ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a TakarékBank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű és nincs semmilyen kapcsolatban sem Takarékszövetkezetek által a TakarékBankban elhelyezett betétekkel sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel. A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, ami köszönő viszonyban sincs az OTSZ vezetése által említett 1000 milliárd forintos összeggel. A Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást.
A TakarékBank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Magyar Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez. A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai partnerének a Magyar Posta Zrt.-nek a Diófa Alapkezelő Zrt. az alapkezelő partnere, így üzleti és méretgazdaságossági okokból indokolt volt ezeket a tevékenységeket a csoporton belül egy cégben koncentrálni. A Takarék Alapkezelő működése egyébként már rövid távon sem volt gazdaságos: az általa kezelt vagyon nagyjából fele akkora volt, mint a Diófa által kezelté.
Az ügyletről szóló döntés a TakarékBank szabályzatai alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A TakarékBank igazgatósága a törvényi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően járt el, az alapok átadását az MNB engedélyezte, a portfoliókezelési tevékenység kiszervezéséhez a hozzájárulások beszerzése megtörtént.
A levél aláírói leszögezik: az érintett takarékszövetkezetek a napokban kötött új vagyonkezelési szerződésüket ismerik, és ők határoznak a vagyonkezelés során követendő befektetési politikáról (ez az esetek többségében nem változott). Ugyanez vonatkozik a befektetési alapok tekintetében az ügynöki szerződésekre is. A takarékszövetkezetek és az OTSZ a TakarékBank tulajdonosaiként minden olyan dokumentumhoz hozzáférhetnek, amelyeknek a részleteit a részvényesek a Ptk., illetve a TakarékBank alapszabálya alapján megismerhetik.
Az SZHISZ és a TakarékBank elnöke végezetül rámutatnak: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a TakarékBank és leányvállalatai tevékenysége felett. Az OTSZ-nek mint a TakarékBank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a TakarékBank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi. A levél aláírói erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, különösen egy olyan személy részéről, aki egy évek óta veszteséges bank fő tulajdonosa.
A levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy éppen az OTSZ keretei között működtek az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi felelőtlenül gazdálkodó és felszámolásba sodródott szövetkezetek is, így az OTSZ vezetésének gazdálkodási tanácsai aligha szolgálhatnak zsinórmértékül akár a TakarékBank, akár a takarékszövetkezetek számára. "A takarékszövetkezeti csődhullám közepén jelentette ki az OTSZ és Ön személyesen is ismételten, hogy a takarékszövetkezetek gazdálkodása prudens, likviditásuk pedig kivétel nélkül nagyszerű. Nem volt igaza, azt ugyanakkor nem a mi feladatunk eldönteni, hogy tájékozatlanság okán avagy szándékosan tett nyilvánvalóan félrevezető kijelentéseket", fogalmaznak a levél aláírói.


Melléklet:
Lontai Dániel az SZHISZ elnökének, valamint Sebestyén István a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatósága elnökének levele Demján Sándorhoz az OTSZ elnökéhez

 

[2014.11.06.]

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) közös sajtóközleménye


Súlyos tőkehiány és szabálytalanságok a Széchenyi István Hitelszövetkezetnél

Tovább >>

Kizárták a hitelszövetkezetet az Integrációs Szervezetből
Pénzügyi válsághelyzetet tárt fel az integrációs törvény alapján indított szakértői vizsgálat a Széchenyi István Hitelszövetkezetnél. A súlyos tőkehiány és likviditási problémák miatt félő volt, hogy az intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, ezért a pénzügyi összeomlás elkerülése és a betétesek védelme érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Igazgatósága november 6-án azonnali hatállyal kizárta a hitelszövetkezetet az Integrációs Szervezetből és döntéséről a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot. Az MNB ezt követően visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét.

Az évek óta veszteséges Széchenyi István Hitelszövetkezetet a felügyeleti szervek korábban több ízben is határozatban kötelezték tőkehelyzetének rendezésére, aminek az intézmény a mai napig nem tudott eleget tenni. Az integrációs törvény alapján a TakarékBank Zrt. által indított átfogó szakértői vizsgálat is súlyos tőkehiányt és működési szabálytalanságokat tárt fel, így mára nyilvánvalóvá vált: a tulajdonosok nem képesek a hitelszövetkezet tőkehelyzetének és jogszabályoknak megfelelő működésének helyreállítására.
A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által végzett független szakértői vizsgálat megállapította: az intézmény saját tőkéje 2013. december 31-én negatívba fordult, hiánya megközelítette az egymilliárd forintot. A szabályozói tőkemegfelelés tekintetében a vizsgálat több mint ötmilliárd forint tőkehiányt állapított meg. Az intézmény hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 2014. június 30-án 43,56 százalék, azaz a törvényben meghatározott plafon közel négyszerese volt. A hitelszövetkezet nem képezte meg a szükséges értékvesztéseket és tartalékokat, az akuttá vált tőke- és likviditási problémák veszélyeztették fizetőképességét, ezért azonnali intézkedésre volt szükség.

Az intézmény működési engedélyének MNB általi visszavonását követően az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) akár 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forintig) kártalanítja a hitelszövetkezet biztosított követeléssel bíró betéteseit, akik egyben tulajdonosai is a társaságnak, minthogy a hitelszövetkezet – speciális hitelintézet lévén –kizárólag saját tagjai számára végezhet pénzügyi szolgáltatásokat.
Az eset a szövetkezeti hitelintézeti szektor többi szereplőjére nincs hatással: a Széchenyi István Hitelszövetkezet mérlegfőösszege nem éri el a teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének a 0,3 ezrelékét sem, tevékenysége elsősorban Zala megye egyes részeire terjed ki.
Az eset újra felhívja a figyelmet az integráción belüli ellenőrzési-felügyeleti rendszer létrehozásának, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvizsgálásának szükségességére. Az átvizsgálás célja, hogy kiszűrje a korábban – megfelelő ellenőrzési rendszer híján – átláthatatlanul működő szövetkezeti szektorból a felelőtlenül gazdálkodó, a betétesek pénzét kockáztató intézményeket. A szektor megtisztulása és megújulása az előzetes terveknek megfelelően, jó ütemben halad, mára már 51 tagja van a szövetkezeti hitelintézetek garanciaközösségének. A legkésőbb 2014. december 10-éig létrejövő, a szektor egészét magába foglaló garanciaközösségnek csak az válhat tagjává, aki megfelel a szigorú, mindenekelőtt a betétesek érdekeit, megtakarításait védő követelményeknek. Ezek révén a takarékok betétesei kettős védelmet élveznek majd: az OBA keretén felül az integráció teljes vagyona nyújt majd fedezetet követeléseikért. Így még az idén a legbiztonságosabb és legátláthatóbb hitelintézeti szövetség jön létre Magyarországon. 

További információ www.mnb.hu

Kérdések és válaszok (pdf)


 

[2014.10.10.]

Újabb tizenhat taggal bővült a takarékszövetkezetek garanciaközössége


December 10-éig folyamatosan kiépül a megújuló takarékszövetkezeti szektor garanciaközössége, amelynek köszönhetően az ország egyik legbiztonságosabb és legátláthatóbb gazdálkodású hitelintézeti szövetsége jön létre. E folyamat újabb állomásaként a Takarékbank Igazgatósága október 10-én újabb tizenhat takarékszövetkezetre vonatkozóan bocsátotta ki az integráció egységes kockázatkezelési szabályzatait. A döntés értelmében a Takarékbank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és immár 49 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért.

A reformed cooperative credit institution sector will be gradually established by December 10th, which will create one of the safest and most transparent cooperative credit institution associations in Hungary. This process has reached a new stage as the Board of Directors of Takarékbank issued the uniform risk-management regulations of the integration for an additional 16 cooperative credit institutions on October 10th. According to the decision, Takarékbank, the Integration Organization of Cooperative Credit Institutions (IOCCI) and 49 cooperative credit institutions will hence be universally responsible for each other’s liabilities.

Tovább >>

Dowload English press release / angol nyelvű közlemény letöltése

Jó ütemben, az előzetes tervek szerint halad a takarékszövetkezetek új együttműködésének kiépítése: lassan a végéhez közeledik a szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása, az év végéig pedig létrejön a megújuló takarékszövetkezeti szektor egyetemlegességen alapuló garanciaközössége. A már korábban csatlakozott 35 tag mellé most további tizenhat szövetkezeti hitelintézet lépett be ebbe a körbe, így az SZHISZ-szel és a Takarékbankkal együtt már összesen 51 tagja van a garanciaközösségnek.
 

A Takarékbank Igazgatósága folyamatosan – de legkésőbb 2014. december 10-éig – dönt arról, hogy mely időponttól bocsátja ki az adott szövetkezeti hitelintézet számára az egységes kockázatkezelési szabályzatokat, illetve hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed ki az egyetemlegesség. A garanciaközösség tagjainál egységes kockázatkezelési szabályzatokat vezetnek be (pl. Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat).
 

A garanciaközösségben a takarékok betéteseinek megtakarításai kettős védelmet élveznek majd: az SZHISZ, a Takarékbank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére is. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját.
 

A garanciaközösség kiépítése kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoport szintű felhasználását. A takarékszövetkezetek így a jövőben képesek lesznek nagyobb vállalatok, önkormányzatok és projektek hitelezésére is. Az új, hatékony működési modell révén az ország egyik legbiztonságosabb, legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.
 

[2014.10.01.]

Takarékszövetkezetek: indul a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap


Ötszörösére növelnék értékpapírszámláik számát a takarékok

Új befektetési termékkel bővül a takarékszövetkezeti integráció portfóliója. Október elsejétől 87 takarékszövetkezet összesen 737 fiókjában érhető el a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap. Az integráció célja, hogy 2016-ra az ország minden takarékszövetkezetében hozzáférhetőek legyenek a korszerű pénzügyi termékek és szolgáltatások, így az alacsony kamatkörnyezet miatt a betéteknél ma már kedvezőbb hozamú befektetési jegyek is. A TakarékBank az értékesítési hálózat és a termékportfólió bővítésével másfél éven belül megötszörözné a takarékoknál vezetett értékpapírszámlák számát.

Tovább >>

Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az állampapírok és a befektetési jegyek állománya a hazai megtakarítások piacán: a befektetési jegyek állománya ezermilliárd, az állampapírok állománya pedig 1200 milliárd forinttal nőtt, a két instrumentumban elhelyezett összegek mára csaknem elérték a bankbetétek 6500 milliárd forintot kitevő állományának összegét. A tendencia oka az alacsony kamatkörnyezet, ami a megtakarítókat a bankbetétek felől a magasabb hozamot biztosító állampapírok és befektetési alapok irányába tereli.

A piaci folyamatok ellenére a takarékszövetkezetek az elmúlt években korlátozottan, piaci súlyuknál kisebb mértékben vettek részt befektetési termékek értékesítésében: 2006 óta a szektor által kezelt értékpapír-állományok ugyan folyamatosan nőttek, azonban a betétállományhoz képest arányuk alacsony, nem éri el a takarékoknál kezelt vagyon tíz százalékát – mondta Szabó Levente. A TakarékBank vezérigazgatója hozzátette: a takarékszövetkezeti értékesítési hálózat bővítésével és a termékkínálat szélesítésével másfél éven belül meg kívánják ötszörözni a takarékszövetkezetek által vezetett értékpapírszámlák számát. „Az idei év végére mintegy 100 takarékszövetkezet csaknem 800 fiókjában lesznek elérhetők az integráció befektetési termékei, célunk, hogy rövid időn belül minden takarékszövetkezet ajánlhassa ezeket a korszerű pénzügyi termékeket, amelyek ma már egyetlen hitelintézet kínálatából sem hiányozhatnak” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Szabó Levente kiemelte: a befektetési termékkínálat és az értékesítési hálózat bővítése nemcsak az ügyfelek nagyobb elégedettségét szolgálja, a termékek forgalmazása jelentősen javíthatja a takarékszövetkezetek jövedelmezőségét is.

A termékportfólió színesítése érdekében a TakarékBank most ingatlan befektetési alappal is bővíti a takarékszövetkezeti integráció befektetési jegy kínálatát a takarékok egy részénél már elérhető kötvény, részvény, származtatott és likvid alapok mellett. A bank szerint az ingatlanalapok most kiváló befektetési célpontokat találhatnak, mert a válságot követően az ingatlanok vételára kedvező szintre esett,
emellett egyre inkább élénkül mind a bérlői, mind pedig a befektetői kereslet, így az emelkedő ingatlanbérleti díjak hosszabb távon is biztosítják a stabil, kedvező hozamot. A Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap befektetési célpontjai olyan stabil jövedelmet biztosító magyarországi ingatlanok, amelyek kiváló műszaki állapotban vannak, kedvező földrajzi elhelyezkedésűek és hosszú távú bérleti szerződésekkel rendelkeznek. Az Alap az ingatlanok mellett biztonságos pénzpiaci eszközökbe fektet.
 

[2014.09.17.]

Növekszik a beruházási aktivitás - Makrogazdasági előrejelzés


A várakozásoknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal bővülhet 2014-ben a magyar gazdaság, de a második negyedéves 3,9 százalékos növekedési ütem csúcsértéknek látszik, az elkövetkező negyedévekben valamelyest csökkenni fog a GDP növekedésének üteme. Míg részben geopolitikai hatásoknak köszönhetően a külső kereslet az előzetesen vártnál valamivel gyengébb, így kevésbé támogatja a magyar gazdasági növekedést, addig a belső kereslet továbbra is egyértelműen erősödőben van: a növekvő reáljövedelmek, valamint a javuló munkaerőpiaci folyamatok elősegítik a fogyasztás bővülését, de a legjelentősebb szerepet most a beruházások, a versenyszféra növekvő beruházási aktivitása játssza.

Tovább >>

A beruházások kimagasló dinamikája mögött ugyan az EU-források koncentrált felhasználása a legjelentősebb tényező, de immár látványosan növekszik a versenyszféra beruházási aktivitása is. Az üzleti/intézményi környezet további javítására irányuló gazdaságpolitikai lépések esetén tartóssá válhat a jelenleg még komoly egyedi tényezőktől is megtámogatott növekedési ütem. A növekedést emellett az NHP (Növekedési Hitelprogram) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló források is segítik.

GDP
Magyarország második negyedévi 3,9%-os, nyolcéves csúcsnak számító éves növekedési ütemével egyelőre listavezető az Európai Unió tagországai között. Elsősorban a vártnál lényegesen erősebb beruházási dinamikának köszönhetően 2014-ben korábbi előrejelzésünknél kedvezőbb ütemben, az elmúlt negyedévben prognosztizált 3,1%-kal szemben 3,5%-os ütemben bővülhet tovább a magyar gazdaság.
2015-ben
a TakarékBank elemzői 2,9%-os növekedésre számítanak - a korábban várt 2,4% helyett -, amit elsősorban a lakossági fogyasztás megugrása eredményez. A megugrás főként a devizahitelesek helyzetének rendezését követő törlesztőrészlet-csökkenésnek köszönhető, amelynek egy részéből a lakosság korábban elhalasztott fogyasztását pótolja, de a javuló jövedelmi és munkaerőpiaci helyzet hatására a háztartások fogyasztása e nélkül is bővülő pályán maradna. A beruházási dinamika a magasabb bázisokon már szükségszerűen csökkenő pályán lesz, így 2016-ban a GDP-növekedés feltehetően, a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő 2,5%-ot éri majd el.

Infláció, jegybanki kamat
Inflációs nyomás szinte továbbra sincs a gazdaságban, erre utal
az ugyan még 2,5%-os, de lassú mértékben enyhülő maginfláció is. A fő inflációs mutató továbbra is jelentős egyedi hatásoknak kitetten (rezsicsökkentés, világpiaci élelmiszer- és energiaárak csökkenése) a zérus közelében van, és mindez feltehetően 2014 hátralévő utolsó negyedévében is igaz marad. Így az idei év átlagában mindössze 0,1%-os infláció várható.
Az infláció még a jövő évben is csak fokozatosan közelíti meg a jegybank középtávú célsávját (3±0,5%), 2015-ben átlagos mértéke 2%-os, 2016-ban viszont már 2,8%-os lehet. Inflációs félelmek miatt tehát egyelőre nem, legfeljebb a pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség arra, hogy a Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen 2015 második felében, az év végére a TakarékBank elemzői legfeljebb 2,75%-ig visszaemelkedő kamatszintre számítanak.

Foglalkoztatottság
A munkaerőpiacon immár egyértelmű javulás figyelhető meg, noha továbbra is jelentős a szerepe az aktív állami foglalkoztatáspolitikának és a szabályozási környezet változásainak. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor lényegesen komolyabb szerephez jutott a versenyszektor növekvő munkakereslete is. A fő tényező azonban továbbra is a közmunkaprogram volt, ami nyár végére 7,5-7,6% közelébe is leviheti a munkanélküliségi rátát. 2014 egészének átlagában a munkanélküliségi ráta elérheti a 8%-ot, ami a korábbi, 2013. évi 10,2%-os értékhez viszonyítva jelentős javulást mutat. A következő években ezen a téren további, lassabb ütemű csökkenés várható.

Költségvetés
A korábban előre jelzettnél is magasabb gazdasági növekedés miatt a TakarékBank elemzői kimondottan alacsonynak látják annak kockázatát, hogy az államháztartás hiánya akár idén, akár 2015-ben meghaladná a 3%-os GDP-arányos küszöbértéket. Az államadósság idén várhatóan kevéssé csökken, de az elkövetkező két év folyamán a gyorsuló gazdasági növekedés ennek számottevőbb mérséklődését is elősegítheti. Így 2016 végére már akár 75% közelében lehet az államadósság a GDP arányában.

Fizetési mérleg
A fizetési mérleg friss adatai a külső egyensúlyi helyzet további javulását mutatják. Az előrejelzési horizontunkon jelentős marad az ország nettó külföldi finanszírozási képessége, bár a GDP-arányos többlet kezdetben enyhén, később nagyobb mértékben csökkenhet, de még 2016-ban is legalább 4%-osra várják a TakarékBank elemzői. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100%-ára csökkenhet.

Forint árfolyam
A meglévő
, részben belföldi, részben külső eredetű kockázatok miatt a forint árfolyamában várhatóan még hosszabb ideig nem tükröződik a javuló makrogazdasági fundamentumok hatása. A nagy hitelminősítő cégek ebben az évben előreláthatólag már nem módosítják érdemben Magyarország adósbesorolását, így egészen 2015 végéig nem prognosztizálható érdemi forinterősödés, bár lényegesebb gyengülésre sem számítunk. A magyar gazdasági növekedésben lévő tartalékok azonban 2016-ban már a forint nominális erősödéséhez is vezethetnek.

A mezőgazdasági kibocsátás helyzete
Jelentős növekedés várható a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, általánosan az egész élelmiszerlánc területén.
E növekedés mind piaci oldalról, mind támogatási, szabályozási oldalról jól támogatott. Az agrárium globális és hazai felértékelődésével párhuzamosan fokozódik a bankok aktivitása is e szektorokban. A szövetkezeti hitelintézeti szektor növelni kívánja a mezőgazdasági és élelmiszeripari, általában az egész élelmiszer terméklánccal kapcsolatos tudásbázisát, ebben a folyamatban pedig fontos szerepet kap a TakarékBank nemrégiben létrehozott Agrár Központja.
 

[2014.09.11.]

Stratégiai megállapodást kötött a Garantiqa és a TakarékBank


Több forráshoz juthatnak a kis- és középvállalkozások

Szeptembertől a teljes takarékszövetkezeti hálózatban elérhető a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezesség (garancia) szolgáltatása a Takarékbank Zrt. és a Garantiqa közt létrejött együttműködési megállapodás révén. Az együttműködés célja, hogy országszerte elősegítsék azon kis- és közepes vállalkozások forráshoz jutását, amelyeknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, ezért hitelezésük, támogatásuk túlzottan kockázatosnak minősülne. A takarékszövetkezeteknél elérhető kezességvállalás a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében is igénybe vehető, ezért a megállapodás érdemben növelheti a jegybanki hitelprogramba bevonható vállalkozások körét.

Tovább >>

A kezességvállalás szeptembertől a mintegy 1600 fiókot számláló teljes hazai takarékszövetkezeti hálózatban a Takarék Hitel Plusz termékhez kapcsolódóan egységes feltételekkel érhető el: a kezességvállalás 3-100 millió forintig éven túli forgóeszköz- vagy beruházások finanszírozására, illetve hitelkiváltásra is igénybe vehető a 2,5 százalékos kamatú jegybanki Növekedési Hitelprogram keretei közt is.

"A szövetkezeti hitelintézeti integráció és a Garantiqa együttműködésének célja, hogy minden eddiginél több vidéki mikro, kis- és közepes vállalkozás juthasson kedvező kamatozású forráshoz, a megállapodás révén továbbá egyszerűbbé és gyorsabbá válik a hitelfelvétel a kkv-k számára" - mondta el Urbán Zoltán. A társaság vezérigazgatója hozzátette: a Garantiqa Hitelgarancia készfizető kezességvállalási szerződéseinek száma 2013-ban megközelítette a 28 ezret, amelyek 80 százaléka mikro, kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutását segítette elő. A GHG tavaly 280,6 milliárd forint új készfizető kezességet vállalt, ezzel 350,7 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő a magyar gazdaságba. A Takarékbankkal most kötött megállapodás révén idén a kezességvállalások további érdemi növekedésével számolnak.

A takarékszövetkezetek elkötelezettek a vidéki kkv-k és az agrárvállalkozások hitelezésében, a szövetkezeti hitelintézeti integráció piaci részarányát meghaladó mértékben vesz részt a jegybanki növekedési hitelprogramban, amelynek keretében az integráció tagjai eddig összesen több mint százmilliárd forint hitelt folyósítottak - hangsúlyozta Szabó Levente a Takarékbank vezérigazgatója.

A Garantiqa az NHP első ütemében 17 milliárd forint kezességet vállalt, a tervek szerint az NHP második szakaszában nyújtott hitelekhez a most aláírt megállapodásnak is köszönhetően már 46,5 milliárd forint garanciával tud társulni.

[2014.09.01.]

Újabb tizenöt takarékszövetkezet lépett be a garanciaközösségbe


December 10-éig létrejön a takarékszövetkezetek megújult közössége

A Takarékbank Igazgatósága 2014. augusztus 30-ai hatállyal újabb tizenöt takarékszövetkezetre vonatkozóan bocsátotta ki az integráció egységes kockázatkezelési szabályzatait. A döntés értelmében a Takarékbank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és immár 33 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért. December 10-éig folyamatosan kiépül a megújuló takarékszövetkezeti szektor garanciaközössége, amelynek révén az ügyfelek megtakarításai kettős védelmet élveznek majd, és amellyel az ország egyik legbiztonságosabb és legátláthatóbb gazdálkodású hitelintézeti szövetsége jön létre.

Effective 30 August 2014, the Board of Directors of Takarékbank issued the uniform risk-management regulations of the integration for an additional 15 cooperative credit institutions. According to the decision, Takarékbank, the Integration Organization of Cooperative Credit Institutions (IOCCI) and 33 cooperative credit institutions will hence be universally responsible for each other’s liabilities. A reformed cooperative credit institution sector will be gradually established by December 10th, which will enable the clients to have dual deposit protection, and which will create one of the safest and most transparent cooperative credit institution associations in Hungary.

Tovább >>

Dowload English press release / angol nyelvű közlemény letöltése

Miközben lassan a végéhez közeledik a szövetkezeti hitelintézeti szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása, jó ütemben halad a takarékszövetkezetek új együttműködésének kiépítése. Mára csaknem teljesen lezárult annak az átfogó átvizsgálásnak a kiértékelése, amelyet az integrációs törvény előírásai szerint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. indított a szövetkezeti hitelintézeti szektoron belül, hogy felmérje a szektor szereplőinek állapotát és kockázati tényezőit. Az átvizsgáláson átesett és a szigorú feltételeknek megfelelő szövetkezeti hitelintézetek az év végéig fokozatosan válnak tagjaivá a szektor teljes körű, egyetemlegességen alapuló garanciaközösségének. A már korábban csatlakozott 18 tag mellé, most további tizenöt szövetkezeti hitelintézet lépett be ebbe a körbe, így az SZHISZ-szel és a Takarékbankkal együtt már összesen 35 tagja van a garanciaközösségnek.


A garanciaközösség tagjainál egységes kockázatkezelési szabályzatokat vezetnek be (pl. Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat). A Takarékbank Igazgatósága folyamatosan – de legkésőbb 2014. december 10-éig – dönt arról, hogy mely időponttól bocsátja ki az adott szövetkezeti hitelintézet számára az egységes kockázatkezelési szabályzatokat, illetve hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed ki az egyetemlegesség.


A garanciaközösség révén az SZHISZ, a Takarékbank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére is. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. A garanciaközösség létrejötte jelentős kedvezményeket is biztosít az integráció tagjainak az idén életbe lépett és a korábbiaknál lényegesen szigorúbb uniós tőketartási követelmények, a bázeli irányelvek – CRD IV/CRR – alapján. A garanciaközösség tagjai eszerint nem egyedi, hanem összevont alapon tudnak megfelelni a jogszabály egyes előírásainak.


A garanciaközösség kiépítése kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoport szintű felhasználását. Az új, hatékony működési modell révén az ország egyik legbiztonságosabb, legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.
 

[2014.08.29.]

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) közös sajtóközleménye


Kizárták az ALBA Takarékszövetkezetet a szövetkezeti integrációból

Menthetetlennek bizonyult a válsághelyzetbe került takarékszövetkezet

A takarékszövetkezeti szektor átvizsgálása során a szakértői vizsgálat válsághelyzetet: súlyos tőkehiányt és működési szabálytalanságokat tárt fel az ALBA Takarékszövetkezetnél. A takarékszövetkezet prudens működésének helyreállítása érdekében az elmúlt hónapokban tett intézkedések nem vezettek eredményre, lehetetlenné vált az intézmény tőkehelyzetének piackonform módon történő rendezése. A takarékszövetkezet pénzügyi összeomlásának megelőzése és a betétesek megtakarításainak védelme érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Igazgatósága augusztus 29-én végül kizárta az ALBA Takarékszövetkezetet az Integrációs Szervezetből és döntéséről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot.

Tovább >>

Az SZHISZ és a Takarékbank Zrt. a takarékszövetkezet prudens működésének helyreállítása és tőkehelyzetének rendezése érdekében az elmúlt hónapokban több intézkedést is tett, többek közt támogatta, hogy a takarékszövetkezet más szövetkezeti hitelintézetekkel való egyesülés révén rendezze tőkehelyzetét. Ám a működési problémák és a feltárt tőkehiány súlyossága miatt az egyesülési folyamatban részt vevő takarékszövetkezetek visszaléptek egyesülési szándékuktól. Ezzel nyilvánvalóvá vált: az Alba Takarékszövetkezet tőkehelyzetének rendezése és a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítása piackonform eszközökkel nem valósítható meg.


A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat válsághelyzetet állapított meg az ALBA Takarékszövetkezetnél: 2014. június 30-án az intézmény saját tőkéje negatívba fordult, tőkemegfelelési mutatója a törvényben előírt minimum 8 százalék helyett mínusz 1,2 százalékra csökkent, szavatoló tőkéjének hiánya a szükséges értékvesztés és céltartalék-képzést követően megközelítette az egymilliárd forintot. A takarékszövetkezet hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya április végére 24,4 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon két és félszeresére nőtt. A vizsgálati jelentés szerint az alultőkésítettség miatt a takarékszövetkezet jelentős külső tőkebevonás nélkül nem képes a jogszabályoknak megfelelő működés folytatására, ezért a pénzügyi összeomlás megelőzése és a betétesek megtakarításainak védelme érdekében azonnali intézkedésre volt szükség.


Az intézmény működési engedélyének MNB általi visszavonását követően az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) akár 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forintig) kártalanítja a Takarékszövetkezet biztosított követeléssel bíró betéteseit. Ezen felül, az OBA által nem biztosított betétek, valamint a 100 ezer euró feletti betétrészek után is jár kártalanítás, amire a takarékszövetkezet még meglévő likvid vagyona nyújt fedezetet - ennek mértékét az MNB által a takarékszövetkezethez kirendelt felügyeleti biztosok állapítják meg.


Az ALBA Takarékszövetkezet mérlegfőösszege saját kimutatása szerint 2013 végén 14 milliárd forintot tett ki, ami nem éri el a teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének a 0,5 ezrelékét sem. A társaság tevékenységi területe elsősorban Fejér megye egyes részeire korlátozódik, így az eset a takarékszövetkezeti rendszer egészére nézve nincs hatással.


Az ALBA Takarékszövetkezet válsághelyzetére annak az átvizsgálásnak a során derült fény, amelyet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a tavaly nyáron elfogadott integrációs törvény előírásai szerint indított el. Az átvizsgálás eredményeinek kiértékelése mára csaknem teljesen lezárult, és legkésőbb 2014. december 10-ig pont kerül a folyamat végére. Ezzel befejeződik a magyar takarékszövetkezeti szektor évtizedek óta húzódó megtisztulása és létrejön az az új garanciaközösség, amelynek révén a takarékok betétesei kettős védelmet élveznek majd: az OBA keretén felül az integráció teljes vagyona nyújt majd fedezetet követeléseikért. A garanciaközösségbe a jelenlegi 20 tag mellé újabb 15 takarékszövetkezetet vesznek fel a következő hét elején, az év végére pedig minden, a szigorú feltételeket teljesíteni tudó takarék része lesz annak.


Az eset újra felhívja a figyelmet a szektoron belüli ellenőrzési-felügyeleti rendszer létrehozásának, továbbá a takarékszövetkezeti szektor átvizsgálásának szükségességére. A átvizsgálása célja hogy kiszűrje a korábban – megfelelő ellenőrzési rendszer híján – átláthatatlanul működő takarékszövetkezeti szektorból a felelőtlenül gazdálkodó és a betétesek pénzét kockáztató intézményeket. Az újabb eset szomorú, de elkerülhetetlen része annak a megtisztulásnak, amelynek révén a takarékszövetkezeti szektor működése minden eddiginél biztonságosabb és átláthatóbb lesz.


További információ www.mnb.hu

Kérdések és válaszok (pdf)
 

[2014.07.04.]

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) közös sajtóközleménye


Pénzügyi válsághelyzetet tárt fel a vizsgálat az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél

Az SZHISZ kizárta a takarékszövetkezetet az Integrációs Szervezetből

A takarékszövetkezeti szektor átvilágítása során a szakértői vizsgálat pénzügyi válsághelyzetet tárt fel az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Tekintettel a válság mélységére, nagyságrendjére és összetettségére nincs lehetőség egyszerű, segítő megoldások alkalmazására, ezért a Takarékbank Igazgatósága megállapította, hogy a takarékszövetkezet válsághelyzetben van, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Igazgatósága pedig július 4-én azonnali hatállyal kizárta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet az Integrációs Szervezetből és döntéséről a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot. A rendkívüli eset újra felhívja a figyelmet a szektoron belüli ellenőrzési-felügyeleti rendszer létrehozásának, továbbá a takarékszövetkezeti szektor folyamatban lévő átvizsgálásának szükségességére a takarékok biztonságos működése, a betétesek megtakarításának védelme érdekében.

Tovább >>

Az érintett takarékszövetkezet súlyos működési szabálytalanságaira annak az átvizsgálásnak a során derült fény, amelyet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a tavaly nyáron elfogadott integrációs törvény előírásai szerint indított, és amelynek célja felmérni a szektor szereplőinek jelenlegi állapotát és kockázati tényezőit.

A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet válsághelyzetben van: saját tőkéje az általa 2013. december 31-én kimutatott plusz 6 milliárd forint helyett több mint 3,5 milliárd forint negatívumot mutat, limit túllépésekkel együtt számított szavatoló tőkéje pedig több mint 35,5 milliárd forinttal elmarad a Felügyelet által meghatározott minimális tőkekövetelménytől. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére 28,8 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a takarékszövetkezet működése nem felel meg sem a törvényi és felügyeleti előírásoknak, sem az integrációs, sem a saját szabályzatainak, felügyeleti adatszolgáltatása nem a tényeken alapul. A vizsgálat szerint a takarékszövetkezet működése súlyosan sérti az ügyfelek érdekeit, a betétesek megtakarításait, így a helyzet orvoslásához azonnali beavatkozás vált szükségessé.

A takarékszövetkezeti szektor átvizsgálása még folyamatban van, az azonban már most látszik, hogy ilyen nagyságú és kezelhetetlen mértékű működési és gazdálkodási probléma egyetlen más szövetkezeti hitelintézet esetében sem áll fenn az átvizsgálás eddigi eredményei szerint. Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet mérlegfőösszege saját kimutatása szerint 2013 végén közel 81 milliárd forintot tett ki, ami ugyanakkor a teljes hazai pénzügyi szektor mindössze három ezrelékének felel meg. A társaság tevékenységi területe kizárólag Bács-Kiskun megye kis részére korlátozódik, így az elszigetelt eset a takarékszövetkezeti rendszer egészére nézve nincs hatással.

Az SZHISZ azért döntött az érintett takarék integrációból való kizárásáról, mert egy ilyen felelőtlenül, szabálytalanul működő, a betétesek megtakarításait kockáztató takarékszövetkezetnek nincs helye a takarékszövetkezetek megújuló együttműködésében. Az egyedi eset szomorú, de elkerülhetetlen része annak a folyamatnak, amelynek révén a takarékszövetkezeti szektor működése minden eddiginél biztonságosabb és átláthatóbb lesz.

A takarékszövetkezeti együttműködés megújításának egyik legfőbb célja egy olyan garancia-közösség létrehozása, amelynek révén a takarékok betétesei kettős védelmet élveznek majd: az OBA keretén felül az integráció teljes vagyona nyújt majd fedezetet követeléseikért. Ez a folyamat már elindult, június 17-étől már 20 tagja van, az év végére pedig minden, a garancia-közösség feltételeinek megfelelő szövetkezeti hitelintézet tagja lesz.

További információ www.mnb.hu

 Kérdések és válaszok (pdf)

 

 

[2014.06.18.]

A GDP bővülése 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot - Makrogazdasági előrejelzés


Erősödik a belső kereslet és kedvezőek a beruházási kilátások Magyarországon

2014-re 3,1 százalékos, 2015-re pedig 2,4 százalékos GDP bővülésre számítanak a TakarékBank elemzői. A gyorsuló gazdasági növekedés és a forint feltételezett erősödése elősegítheti a GDP-arányos államadósság észrevehetőbb mérséklődését az elkövetkező két év folyamán, így 2015 végére már 77,5% közelébe csökkenhet ez a mutató. Viszonylag alacsony annak a kockázata, hogy akár 2014-ben, akár 2015-ben az államháztartás hiánya meghaladná a 3 százalékos küszöbértéket. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még az egész előrejelzési horizonton magas marad, de évente stabil módon 7-8 százalékponttal mérséklődik.

Tovább >>

2014 elején a magyar gazdaság - a korábbi nemzetközi elemzői várakozásokat is felülmúlva - lendületes növekedést mutatott, tágult a külkereskedelmi többlet és tovább bővült a foglalkoztatás. A TakarékBank elemzői szerint a magyar gazdaság gyorsabb felzárkózást biztosító növekedési pályán maradásához továbbra is érdemes figyelmet fordítani az üzleti, jogi és intézményi környezet minőségének, stabilitásának és kiszámíthatóságának javítására/fejlesztésére, a humántőke állományának minőségére, valamint a munkapiacok rugalmasságának és a társadalmi mobilitásnak a növelésére.
A belső kereslet növekedését a fogyasztás oldaláról a növekvő reáljövedelmek és a javuló munkaerőpiaci folyamatok, míg a beruházási kilátásokat a nagy mennyiségben beáramló EU-s források, valamint az NHP (Növekedési Hitelprogram) keretében igényelhető, kedvező hitellehetőségek támogatják. A magyar gazdaság szempontjából a külső környezet támogató jellege elsősorban a Németországba irányuló export dinamikus növekedésének köszönhető. Elősegítik a reálgazdaság kibontakozását az Európai Központi Bank (EKB) intézkedései is, amelyek következtében a finanszírozási környezet a korábban vártnál is lényegesen enyhébb, így a kamatszint továbbra is rekord alacsony, a rendelkezésre álló likviditás pedig magas marad.

GDP, beruházások
A TakarékBank elemzői szerint a második negyedévben gyorsulhatott a gazdaság, hiszen számos nagy volumenű termelőkapacitás indult el, és továbbra is intenzív a források felhasználása a 2007-2013 közötti EU-s fejlesztési keretprogramból. Az év második felére ugyan várhatóan mérséklődik ez a dinamika (többek között az eddig pozitív bázishatások is jelentősen enyhülnek), az év egészében azonban a GDP bővülése az elemzők várakozásai szerint elérheti a 3,1%-ot. 2015-ben a GDP-bővülés üteme valamelyest már lassulhat, de az elemzők még így is 2,4%-os bővülésre számítanak, amelyhez viszonylag kiegyensúlyozottan járul hozzá a belső illetve külső kereslet.
 

Infláció, monetáris politika
Április és május folyamán az infláció 12-havi üteme negatív tartományba süllyedt, de a maginfláció 2,5%-os értéke azt mutatja, hogy számos, a monetáris politika szempontjából külső tényező (egyebek mellett a rezsicsökkentés valamint a világpiaci élelmiszer- és energiaárak csökkenése) is komoly szerepet játszott a fogyasztói árak visszaesésében. 2014 hátralévő hónapjaiban előreláthatólag továbbra is mérsékelt marad az árnyomás. A TakarékBank elemzőinek várakozása szerint decemberig az infláció 12 havi üteme nem éri el az 1%-ot, az egész év átlagában pedig mindössze 0,2%-os érték várható.
A TakarékBank elemzői szerint nyár közepéig az alapkamat 2,10%-ig is süllyedhet, a kamatemelési ciklusba való sima átmenet érdekében azonban legkésőbb augusztusban érdemesnek látják befejezni a kamatcsökkentést. A kamatok emelését várhatóan 2015 második negyedévétől kezdi meg az MNB, és kis lépésekkel a jövő év végéig 3,25%-ig (legfeljebb 3,5%-ig) visszaemelkedő kamatszint prognosztizálható.
 

Foglalkoztatottság
A foglalkoztatási kilátások javulása és a versenyszektor növekvő munkakereslete is szerepet játszott abban, hogy a munkanélküliségi ráta a február-április időszak átlagában 8,1%-ra csökkent, bár a munkaerőpiac fő mutatóinak alakulásában továbbra is az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásai a meghatározóak. A munkanélküliség enyhülésének egyik fő tényezője a téli időszakban felfuttatott közmunkaprogram volt, de már a magánszektor is lényegesen több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett. A TakarékBank elemzői szerint továbbra is jelentős marad a közfoglalkoztatás, ami nyár közepére 7,5% közelébe, 2014 átlagában pedig 8%-ra is leviheti a munkanélküliségi rátát, ami jelentős javulást jelent a 2013. évi 10,2%-os értékhez viszonyítva.
 

Költségvetés
A magasabb ütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően a valamivel kisebb mozgástér és az év eleji magasabb hiányok ellenére is a TakarékBank elemzői viszonylag alacsonynak ítélik annak kockázatát, hogy akár 2014-ben, akár 2015-ben az államháztartás hiánya meghaladná a 3%-os küszöbértéket. A gyorsuló gazdasági növekedés és a forint feltételezett erősödése a kamatvágási ciklus befejezését követően elősegítheti a GDP-arányos államadósság észrevehetőbb mérséklődését az elkövetkező két év folyamán, így az elemzői várakozások szerint 2015 végére már 77,5% közelébe csökkenhet ez a mutató.
 

Fizetési mérleg
A külső egyensúlyi mutatók tekintetében 2009-ben bekövetkezett jelentős fordulat óta a korábbi évek magas külső finanszírozási szükségletét felváltotta a pozitív nettó külső finanszírozási képesség, ami az ország külső eladósodottságának csökkenésén keresztül enyhítette a gazdaság sebezhetőségét. Ez a folyamat 2013-tól új dimenzióba lépett: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó külső finanszírozási képessége jóval meghaladta a GDP 6%-át is, és ez a szint idén sem kizárt. 2015-ben az elemzői várakozások szerint ugyan kis mértékben csökken a többlet, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli, de így is a GDP 5%-ának megfelelő lehet. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még az egész előrejelzési horizonton magas marad, de évente stabil módon 7-8 százalékponttal mérséklődik, így a csúcsot jelentő, 2009. év végi 150%-ról 2015 végére várhatóan már alig haladja meg a 100%-ot. A TakarékBank elemzői szerint egy ilyen, mindössze hat év alatt elérhető, jelentős javulás remélhetőleg segít erősíteni a befektetői bizalmat Magyarország iránt.
 

[2014.06.16.]

TakarékBank: újabb tizenhárom szövetkezeti hitelintézet csatlakozott a keresztgarancia-rendszerhez


December 10-éig létrejön a takarékszövetkezetek egyetemleges kockázati közössége

A TakarékBank Igazgatósága 2014. június 7-i hatállyal újabb tizenhárom szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan bocsátotta ki az integráció egységes kockázatkezelési szabályzatait. A döntés értelmében a TakarékBank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és immár 18 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért. Ezzel újabb szakaszba lépett annak az országos kockázati közösségnek a kiépítése, amelyhez az integráció tagjai 2014. december 10-éig folyamatosan csatlakoznak majd, és amelynek révén a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai minden eddiginél nagyobb biztonságban lesznek.

Effective 7 June 2014, the Board of Directors of Takarékbank issued the uniform risk-managemenet regulations of the integration for an additional 13 cooperative credit institutions. According to the decision,Takarékbank, the Integration Organization of Cooperative Credit Institutions (IOCCI) and 18 cooperative credit institutions will hence be universally responsible for each other’s liabilities. This marks a new phase of the creation of a nationwide risk community to which members of the integration can continuously join until 10 December. This risk community will enable the clients of cooperative credit institutions to enjoy a greater protection regarding their savings.

Tovább >>

Dowload English press release / angol nyelvű közlemény letöltése

A szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai között fokozatosan életbe lépő keresztgarancia-rendszerrel lehetővé válik, hogy az ország bármely szövetkezeti hitelintézeténél elhelyezett betétekért bármely más takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont. Az egyetemlegesség fokozatos létrehozásával a teljes integráció tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére is. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. Így minden korábbinál jóval nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai, hiszen azokért – az OBA mellett – az összes szövetkezeti hitelintézet, a TakarékBank és az Integrációs Szervezet teljes vagyonával áll majd helyt.

A szövetkezeti hitelintézeti integráció teljes körű, egyetemlegességen alapuló kockázati közössége az év végéig fokozatosan épül ki az egységes kockázatkezelési szabályzatok (Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat), folyamatos bevezetésével. A TakarékBank Igazgatósága folyamatosan – de legkésőbb 2014. december 10-éig – dönt arról, hogy mely időponttól bocsátja ki az adott szövetkezeti hitelintézet számára az egységes kockázatkezelési szabályzatokat, illetve hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed ki az egyetemlegesség.

Az egyetemleges felelősség alapján működő kockázati közösség létrejötte a nagyobb biztonság mellett az európai jogszabályok alapján jelentős kedvezményeket biztosít az integráció tagjainak az idén életbe lépett és a korábbiaknál lényegesen szigorúbb tőketartási követelmények, az úgynevezett bázeli irányelvek – CRD IV/CRR – alapján. A kockázati közösség tagjai eszerint nem egyedi, hanem összevont alapon tudnak megfelelni a jogszabály egyes előírásainak. A keresztgarancia-rendszer kiépítése kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoport szintű felhasználását. Az új, hatékony működési modell révén az ország egyik legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.
 

[2014.05.29.]

Jelentős üzleti növekedést tervez 2014-ben a TakarékBank


A TakarékBank május 29-i rendkívüli közgyűlésén a Társaság részvényesei elfogadták a Bank konszolidált beszámolóját és 2014-es üzleti tervét. A konszolidált beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézetek központi bankja és az érdekeltségébe tartozó vállalkozások 2013-ban 498 millió forint adózott eredményt és 151 millió forintos mérleg szerinti eredményt értek el. A Bank 2014-es üzleti terve számottevő üzleti volumen- és hitelportfólió bővülést, összességében pedig 55 százalékos mérlegfőösszeg növekedést irányoz elő. A Társaság közgyűlésén új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat is választottak.

Tovább >>

A hitelportfólió tervezett dinamikus növelése részben a Növekedési Hitelprogram forrásaira támaszkodik, a tervek alapján a TakarékBank és a szövetkezeti hitelintézetek az NHP I. szakaszához hasonlóan a II. szakaszban is aktívan részt vesznek. A TakarékBank mérlegfőösszegét emeli a szövetkezeti hitelintézetek részére történő NHP-forrásközvetítés is.

A Bank a bővülő üzleti volumenből adódóan jelentős jutalékbevételt és kamateredményt vár, összességében a nettó bevételek 23 százalékos növekedésével számol 2013-hoz képest. A Bank üzleti terve tartalmazza továbbá a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvilágításának befejezését, illetve ennek nyomán az egyetemleges felelősségi kör teljessé tételét, a prudenciális/számviteli konszolidáció elvégzését, valamint további, a szektor egységes piaci fellépéséhez nélkülözhetetlen közös szabályzatok (pl. üzletpolitika, marketing) kiadását. 2014-ben megtörténnek az egységes informatikai rendszer kialakításának első lépései is.

A TakarékBank május 29-i közgyűlésén új tisztségviselőket is választottak. A Társaság részvényesei az Igazgatóság új külső tagjává választották Sebestyén Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjét, Köbli Gyulát, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. Igazgatóságának elnökét. A felügyelőbizottsági tisztségéről lemondott Sebestyén István helyére új FB-tagnak Pénzes Lászlónét, a Hajdú Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjét választották. A TakarékBank Zrt. új Igazgatósága a közgyűlést követő első ülésén Sebestyén Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjét választotta meg az Igazgatóság elnökévé. Az Igazgatóság új belső tagja lett Vojnits Tamás, aki a Közgazdasági Elemzési és Integrációs Képzési Divízióért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik tovább a Bankban. Az Igazgatóság megköszönte a korábbi pozíciójukról lemondott Vojnits Tamás, Brezina Szabolcs és dr. Nyikos Péter munkáját.

A közgyűlés döntött arról is, hogy a TakarékBank nem fizikai, hanem dematerializált kötvényt bocsát ki, ami költségmegtakarítást jelent a TakarékBank Zrt. számára és jelentősen egyszerűsíti a kibocsátási eljárást. Mint ismeretes, a TakarékBank 2014. április 24-i éves közgyűlésén szövetkezeti hitelintézetek előterjesztése alapján a részvényesek 73 százalékának támogatásával (10 százalék tartózkodás mellett) elfogadták, hogy a TakarékBank 300 ezer darab, összesen 600 millió forint névértékű és kibocsátási értékű, „A” sorozatú kötvényt bocsát ki. A kötvénykibocsátás egyéb feltételei változatlanok maradnak.
 

[2014.04.25.]

Jó évet zárt a TakarékBank


Átváltozó kötvény kibocsátásáról szavaztak a TakarékBank közgyűlésén.

A Magyar Takarékbank Zrt. mai éves közgyűlésén a részvényesek elfogadták a TakarékBank 2013. évi beszámolóját. A jó eredmény és a több mint 23 százalékos mérlegfőösszeg-növekedés mögött a jelentősen bővülő üzleti aktivitás áll, amit jól tükröz a hitelállomány dinamikus növekedése. A részvényesek 73 százalék támogatással, és 10 százalék tartózkodás mellett megszavazták a TakarékBank kötvénykibocsátását is, aminek célja, hogy – összhangban a kormány nemzetstratégiai célkitűzéseivel – érvényt szerezzen a TakarékBank állami tulajdonrészének értékesítéséről szóló kormányhatározat rendelkezéseinek, és az eredményesen lezárt pályázat nyertese hozzájuthasson a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Magyar Postával megkötött adásvételi szerződés szerinti többségi tulajdonához.

Tovább >>

A Bank mérlegfőösszege 2013-ban 481,3 milliárd Ft, adózás utáni eredménye 282 millió Ft volt. A tavalyi évben a Bank bevételei számottevően növekedtek, amelyek ellensúlyozták a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kiépítésével felmerült egyszeri költségeket, így javult a Bank profitabilitása is.
A nettó kamatbevétel 15,5%-kal haladta meg az előző évi értéket. A növekedés elsősorban a dinamikusan emelkedő hitelállománynak köszönhető, amiben döntő szerepet játszott a Növekedési Hitelprogram pozitív hatása. A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor 85,665 milliárd forint kihelyezést eszközölt 2013-ban a Növekedési Hitelprogram keretében, amiből a TakarékBank 21 milliárd forintot folyósított saját jogon.

A megnövekedett üzleti aktivitásnak köszönhetően a nettó jutalék- és díjbevétel 16,5 százalékkal emelkedett, a pénzügyi műveletek nettó eredménye pedig 32,4 százalékkal múlta felül a 2012. évi szintet.

A működési költségek összege 4,7%-kal haladta meg a 2012. évi értéket. A költségek növekedését alapvetően a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kialakításával kapcsolatos egyszeri költségek okozták. A Bank saját tőkéje 1.772 millió forinttal növekedett 2013-ban, ami magában foglalja a Magyar Posta Zrt. 655 millió forintos tőkeemelését is.

A TakarékBank az új szabályozási környezet kialakítását és az ennek nyomán kialakuló erős integrációt követően – nyugat-európai mintákat is követve – ténylegesen a szektor központi bankjává válik, ezáltal jelentősen megnövekszik a szerepe az üzleti együttműködés szorosabbra fűzésében és az integráció irányításában.

A TakarékBank közgyűlése megszavazta 300 ezer darab, összesen 600 millió forint névértékű és kibocsátási értékű, egyenként 2.000,-Ft névértékű és kibocsátási értékű, „A” sorozatú átváltozó kötvény zártkörű kibocsátását is, amelyek jegyzésére a közgyűlés a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-t jogosította fel. A kötvénykibocsátás eredményeként a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. - a közgyűlési határozatban foglalt feltételek teljesülése esetén - legkésőbb a határozattól számított 365 napon belül többségi tulajdonossá válhat a TakarékBankban.

A napirendi pont előterjesztői szerint a kötvénykibocsátásra azért van szükség, mert egy jól behatárolható érdekcsoport látszólag a takarékszövetkezetek érdekében fellépve, valójában saját üzleti befolyásának megőrzése céljából minden eszközzel igyekszik megakadályozni a törvény végrehajtását és elodázni a kormány határozata alapján kiírt és érvényesen megkötött adásvételi szerződés lezárását. A szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdonában álló társaság tulajdonszerzése elősegíti az integrációs folyamat felgyorsítását, hozzájárulva ezzel a magyar vidék pénzügyi ellátása biztonságának növeléséhez és a munkahelyek megőrzéséhez.
 

[2014.04.25.]

Egy vörös és egy fehér – a takarékszövetkezetek borai

Idén immár tizenhatodik alkalommal rendezett borversenyt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a takarékszövetkezetek ügyfélkörébe tartozó borászok és pincészetek számára, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra egy színvonalas versenyen való megmérettetésre és az idén hetedik alkalommal kerüljön kiválasztásra a takarékszövetkezetek bora fehér- és vörösbor kategóriában. A megtisztelő címet a vörösborok közül az Eszterbauer Borászat 2011-es évjáratú „Mesterünk” Szekszárdi Cabernet Franc, Merlot Cuvée-je kapta, míg a fehérbor kategóriában a Kökény és Fia Családi borászat 2013–as évjáratú Chardonnay-ja lett a kiválasztott. A verseny elismertségét és népszerűségét jelzi, hogy ez alkalommal 181 tételt neveztek be a szövetkezeti hitelintézetek ügyfelei közé tartozó borászatok a Takarékszövetkezeti Borversenyre.

Tovább >>
image

A borászok és pincészetek jelentős finanszírozói közé tartoznak a takarékszövetkezetek. A szövetkezeti hitelintézetek szerint kockázatkezelési szempontból is egyre jobban kezelhető ágazatnak számít a szőlő- és bortermelés, mivel a kis pincészetek az elmúlt években már generációkon átnyúló, egyre szebb eredményeket felmutató családi vállalkozásokká fejlődtek. Az ország harmadik legrangosabb bormustrájának számító rendezvényen az egészen kis borászatoktól a nagy pincészetekig bárki megmérettethette magát, csupán annak a feltételnek kellett megfelelnie, hogy valamely, az integrációhoz tartozó takarékszövetkezet pénzügyi partnere. A bormustra szakmai színvonalának záloga a TakarékBank által Magyar Szőlő és Borkultúra Nonprofit Kft., amely a nemzetközi sztenderdek alapján minősítette a benevezett tételeket és koordinálta a verseny lebonyolítását.

Zilai Zoltán, a Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt sok év tapasztalata alapján valóban évről-évre javuló tendencia jellemzi a benevezett tételeket. Véleménye szerint ez a verseny azért is különleges, mert sokszínűbb képet mutat, mint egy szokásos borászati megmérettetés, itt rendkívül változatosak a borok, hiszen a hordóstól a csúcsminőségű, nagy borokig sokféle tétel kerül az asztalra. A zsűri minden egyes benevezett borról részletesen indokolt bírálatot ad, mert a verseny egyúttal a minőségfejlesztés eszköze is, a borászok sokat tanulhatnak az írásos véleményből. Emellett a rendezvény a borok piacra jutását is segíti. A versenyen részt vett borok eredményeiről katalógus készül, amelyet a szervezők széles körben terjesztenek.
 

A nemzetközi versenyeken edződött borbírálók mindhárom bizottságához csatlakozott egy-egy fő a takarékszövetkezetektől is. Zilai úr úgy tapasztalta, hogy a szövetkezeti hitelintézetektől érkező ítészek is sokat fejlődtek az évek folyamán. A zsűrinek ráadásul idén minden oka megvolt az elégedettségre, hiszen a szokottnál is magasabb színvonalú tételeket kóstolhattak. Ennek egyik oka, hogy idén kevesebb volt a hordós minta, másrészt jó volt az évjárat, mert 2013 mind a fehérborok, mind a rosé tekintetében jó évnek bizonyult. A vörösborok szempontjából a 2011-es év volt ilyen. Az idén a szokásosnál is több aranyérem született, sőt három tétel is elnyerte a nagy aranyérmet, ami azt jelenti, hogy a szakmai zsűri által maximálisan adható 100 pontból legalább 92 pontot értek el. Nagy aranyérmet nyert a Bock Borászat Kft. 2011-es évjáratú Syrah bora, a Domaine Edegger Pincészet 2012-es évjáratú Premier bora, és a Varsányi pincészet Kft. 2009-es évjáratú Debrői Hárslevelűje.
 

A különdíjas borok kiválasztását a szövetkezeti hitelintézeti szektor és csúcsszerveinek borértő, borkedvelő vezetőiből álló bizottság végezte. A borversenyen legtöbb pontot szerzett öt-öt fehér-, illetve vörösbor közül, anonim bírálattal választották ki azt a két bort, amelyek egy évig viselhetik a „Takarékszövetkezetek bora 2014” kitüntető címet. A vörösborok közül az Eszterbauer Borászat 2011-es évjáratú „Mesterünk” Szekszárdi Cabernet Franc,Merlot Cuvée-je, fehérbor kategóriában a Kökény és Fia Családi borászat 2013-as évjáratú Chardonnay-ja érdemelte ki.
 

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által megrendezett XVI. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny aranyéremmel díjazott termelői az április 24-én tartott díjkiosztó gálaesten vehették át. Az ezüst- és bronzérmeket a takarékszövetkezetek adják át a díjazottaknak.
 

[2014.04.16.]

A TakarékBank elemzői lettek a legjobbak

A TakarékBank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Osztálya, Oszlay András osztályvezetővel és Suppan Gergely senior elemzővel nyerte meg a Magyar Nemzeti Bank és a Reuters által 2013. január 21-én meghirdetett, tavalyi évre vonatkozó elemzői versenyt. Ebben a havi Reuters pollban adott becslések alapján értékelték ki az előrejelzői teljesítményeket. Az elismerés kifejezetten szakmai jellegű és az előrejelzések pontosságát díjazta.

Tovább >>

A szakmai díjat szerdán vették át a díjazottak a Magyar Nemzeti Bank Konferencia Központjában. Az eseményen köszöntőt mondott Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és Than Krisztina, a Reuters Magyarország főszerkesztője. A díjak átadását követően meghirdették az idei versenyt is.
Suppan Gergely 2005. óta készít makroelőrejelzéseket a havi rendszerességgel megjelenő Reuters poll részére, amelynek elkészítésében több magyarországi elemző vesz részt, és amelyet az MNB is megkap.
Az MNB és a Reuters által 2013-ban első ízben elindított verseny célja az volt, hogy minél több elemzőt ösztönözzön a Reuters pollban való részvételre.

Budapest, 2014. április 16.
 

[2014.03.27.]

A TakarékInvest Likviditási Befektetési Alap az év legjobb likviditási alapja

A Privátbankár.hu Klasszis 2014 versenyében Likviditási Alapunk első helyezést ért el a 3 éves időtávon vizsgált teljesítmény alapján. A díjjal a jelenleg 80 takarékszövetkezet, országosan 646 fiókjában elérhető TakarékInvest Likviditási Befektetési Alap nettó éves 5,65%-os teljesítményét ismerték el, amely a legjobb hozameredmény a likvid befektetési alapok mezőnyében.

Tovább >>
image

A Privátbankár.hu Klasszis 2014 díjakat március 27-én, ünnepélyes gála keretében adták át a magyarországi befektetési alap piac legkiemelkedőbb szereplőinek. A Privátbankár.hu által idén hagyományteremtő jelleggel alapított díjjal a magyarországi befektetési alap piacon szereplő portfóliókezelőket és alapkezelő cégeket ismerték el és jutalmazták.
 

A TakarékInvest Likviditási Alap célja, hogy nagyon alacsony kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes kamatszintet biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok megtakarításaira. Az Ügyfelek számára az Alap alternatív befektetési forma lehet a betétekhez képest, hiszen a betétekhez hasonló kockázat vállalása mellett a betéteket lényegesen meghaladó hozamot biztosít.
 

A díjazást egy szakmai grémium felügyelte, amelynek tagjai a következők voltak:
Dr. Schepp Zoltán, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs dékán-helyettese
Végh Richárd, az MNB Piacfelügyeleti igazgatóságának igazgatója
Misik Sándor befektetési szakértő
Temmel András, a Bamosz főtitkára
Ács Zsuzsanna, a Privátbankár.hu tulajdonos-ügyvezetője
Eidenpenz József, a Privátbankár.hu szakújságírója

A TakarékInvest Befektetési Alapokról az alábbi linken tájékozódhat bővebben:

http://www.takarekinvest.hu/takarekinvest/hu/termekek_es_szolgaltatasok/alapok.html

További információ a díjról a Privátbankár.hu honlapján érhető el.
 

[2014.03.19.]

Erős lendületben a gazdaság, a belső és külső kereslet egyaránt kedvezően alakul - Makrogazdasági előrejelzés

A magyar gazdaság szempontjából támogató a külső környezet: mind Európában, mind Amerikában dinamizálódik a gazdasági növekedés, bár a feltörekvő gazdaságok lassuló növekedése, továbbá az éleződő geopolitikai konfliktusok nagy kockázatot jelentenek. A belső keresletet fogyasztási oldalról főként a növekedésnek induló reáljövedelmek és a munkaerő-piaci folyamatok javulása, beruházási oldalról pedig a bőségesen rendelkezésre álló külső és belső finanszírozási források élénkítik.

Tovább >>
image

A hazánkban tavaly megélénkülő növekedési dinamika idén, és részben 2015-ben is kitarthat, és a vártnál is kedvezőbb bővülési ütemeket eredményezhet, mivel számos jelentős új feldolgozóipari kapacitás mostanában kapcsol teljes fordulatszámra. A TakarékBank elemzői szerint viszont a potenciális növekedést meghatározó tényezőkben (humántőke, üzleti környezet) még csak kisebb mértékű a javulás, így ahhoz, hogy a mostanában megélénkülő növekedés állandósulhasson, ezek fejlesztésében további lépésekre lesz szükség.

GDP, beruházások

Kiszélesedett a gazdasági bővülés bázisa: több szektor is pozitívan járult hozzá a tavalyi negyedik negyedévi 2,7%-os GDP-növekedéshez a mezőgazdaságon és az építőiparon kívül is. Az idei első negyedévben a legújabb konjunkturális adatok fényében a TakarékBank elemzői szerint a növekedés éves üteme akár a 3%-ot is meghaladhatja, így 2014-ben az éves átlagos GDP-bővülés elérheti a 2,5%-ot – annak ellenére, hogy az év második felétől bázishatások már nem segítik a növekedést.
2015-ben a növekedési ütem kissé lanyhulhat, mivel számos egyedi hatás (mint például az NHP) már nem jut szerephez, de az alapvető folyamatok szintjén tovább tarthat majd a javulás. A TakarékBank elemzői a lassulás ellenére 2015-ben is 2%-ot kényelmesen meghaladó GDP-bővülést prognosztizálnak.

Infláció, jegybanki kamat

Az infláció 12-havi üteme januárban negyvenéves mélypontjára érve egészen nulláig süllyedt, ami a még csak éledező, és így visszafogott belső kereslet mellett statisztikai hatásoknak, adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának is köszönhető. Az alacsony keresleti nyomást jól mutatja, hogy ugyan februárban kikerült a bázisból az egy évvel korábbi rezsicsökkentés hatása, mégis csak 0,1%-ra emelkedett vissza az infláció, és a maginfláció is 3% alá került.
A TakarékBank elemzői szerint várhatóan továbbra is igen mérsékelt marad az árnyomás: lényegében a harmadik negyedév végéig nem fogja meghaladni az 1%-os mértéket, s év végére is csak 2%-ig szökik fel. A jegybank beavatkozási időtávján (6-8 negyedéves időszakról van szó) belül továbbra sem látszik annak a kockázata, hogy az infláció a középtávú célsávot (3+0,5%) meghaladja, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is, bár ez más téren (pénzügyi stabilitás) a kockázatokat jelentősen felerősíti.
A kamatemelési ciklusba való sima átmenet érdekében a kamatcsökkentés befejezése prognosztizálható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan még egy nagyobb, vagy két kisebb lépésben 2,50-2,55%-ig csökkenti az alapkamatot, majd az év vége felé a 2015-ös amerikai kamatemelés beárazását követően kis lépésekben végrehajtott kamatemelés kezdődhet.

Foglalkoztatottság

2013 végére - hosszabb szünet után - a magánszektor is több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett, így a foglalkoztatási ráta még a felpörgetett közmunka-program által magyarázhatónál is gyorsabban, 2012-höz képest egy teljes százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 10,2%-ra csökkent. A munkaerőpiac fő mutatóinak alakulását továbbra is az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásai határozzák meg, de már a versenyszektor növekvő munkakereslete és a foglalkoztatási kilátások javulása is érzékelhető a számok mögött. A magánszektorbeli foglalkoztatás növekedése a közmunkaprogram intenzitásának esetleges csökkenése mellett is a munkanélküliségi ráta további visszaesését eredményezheti: a TakarékBank elemzői 2014-ben 9,7%-os, 2015-re pedig 9,5-9,6% körüli éves átlagos értékre számítanak.

Költségvetés

2013-ban továbbra is csökkenő pályán maradt a GDP-arányos államadósság, és a gyorsuló gazdasági növekedés az elkövetkező két év folyamán kedvezhet ennek a mutatónak is, így 2015 végére 77,5% közelébe várható az államadósság a GDP arányában. A TakarékBank elemzői szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy akár idén, akár 2015-ben meghaladná a 3%-os küszöbértéket az államháztartás hiánya.

Fizetési mérleg

A 2009-ben bekövetkezett fordulat a külső egyensúlyi mutatók tekintetében (a korábbi évek magas külső finanszírozási szükségletét pozitív nettó külső finanszírozási képesség váltotta fel) új dimenzióba váltott tavaly. A TakarékBank elemzőinek becslése szerint a külső finanszírozási képesség már a GDP 5%-át is jóval meghaladta az elmúlt évben, jelentősen enyhítve a magyar gazdaság sebezhetőségét. Idén pedig a 6%-os mérték sem kizárt, és még 2015-ben is csak kissé csökken a többlet. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még magas marad, de évente stabilan 5-6 százalékponttal mérséklődik, így 2015 végére már alig haladja meg a 100%-ot. A mindössze hat év alatt elért jelentős javulás (2009-ben ez a mutató még 150%-os volt) vélhetően megerősíti a befektetők bizalmát Magyarország iránt.
 

[2014.03.10.]

Felhívás - Idén is keressük a Takarékszövetkezetek borát!

Április 14-ig lehet nevezni a XVI. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre

A takarékszövetkezeti vezetők tavaly a Bodri Pincészet 2009-es évjáratú Szekszárdi Optimus Gold borát és a Szöllősi Pincészet Kft. 2011-es Neszmélyi Magnus Cuvée-jét választották a Takarékszövetkezetek Borának. Emellett persze a szakértő zsűri érmekkel és oklevelekkel díjazta a legjobb borokat. De ki nyeri el idén a megtisztelő címet? 2014. április 14-ig nevezhetnek a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció ügyfélkörébe tartozó borászatok és pincészetek a XVI. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre.

Tovább >>
image

Az ország harmadik legrangosabb bormustrájának számító versenye iránt évről-évre nő az érdeklődés. Tavaly 126 takarékszövetkezeti kapcsolatokkal rendelkező – közöttük több, országosan is ismert – bortermelő és borászat összesen 281 tételt nevezett be, ennek 69 százalékát díjazták valamilyen elismeréssel. Egyenlő arányban neveztek fehér- és vörösborokat (43-43 százalékban), 11 százalékot tettek ki a rozék, valamint 3 százalékban érkeztek pezsgők a megmérettetésre. Az indulók számát tekintve a Takarékszövetkezeti Borverseny a legnagyobb országos megmérettetések közé tartozik, de célja speciális: elsősorban a kis pincészetek, bortermelők motiválását és termelési színvonaluk emelését szolgálja, ezért nagyobb az érmek száma, mint más, bejegyzett országos bormustrák esetében. Szokatlannak számít az is, hogy a versenyre hordós mintákkal is lehet nevezni. Ennek a részvételi aránya évről-évre magasabb, jelezve, hogy a legkisebb pincészetek közül is sokan vállalkoznak a szakmai megmérettetésre. A takarékok által finanszírozott borászatok fejlődése a borversenyre beérkező tételek növekvő számán is lemérhető, hiszen a megmérettetésen kizárólag a takarékokkal partneri kapcsolatban lévő borászatok és pincészetek indulhatnak.
A bormustra szakmai színvonalának záloga idén is a takarékszövetkezeti szektor által felkért rendező, a Magyar Szőlő és Borkultúra Nonprofit Kft., amely a nemzetközi sztenderdek alapján minősíti a benevezett tételeket. A verseny egyúttal a minőségfejlesztés eszköze is, a borok bírálatakor az esetleges hibákra is felhívják a borászok figyelmét.
2013-ban a benevezett több mint 120 borász és pincészet közül a legrangosabb díjnak számító nagy aranyérmet a Matias Borászat Kft. Villányi Cabernet Franc bora, Pálinkás Attila Abasári Olaszrizling tétele, Sajgó Krisztina 5 puttonyos Tokaji Aszúja, a Tolcsva Bor Kft. Tokaji Aszú Esszenciája, a Törley Kft. Chardonnay Brut-ja és a Wekler Családi Pincészet Szekszárdi Cabernet Franc tétele kapta.
A versenyen egy mintával a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció minden ügyfele ingyenesen indulhat, mindössze a Takarékszövetkezet aláírásának és bélyegzőjének a feltüntetése szükséges a jelentkezési lapon. A további minták nevezési díja 8.500 Ft + 27% Áfa (bruttó 10.795 Ft).

További információk a versennyel kapcsolatban:
Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. munkatársa, Bakos Márton, telefon: (06 1) 203-8507, (06 1) 319-0970
TakarékBank Zrt. főmunkatársa, Mosonyi Szabolcs, telefon: (06-1) 202-3777/1436
 

[2014.02.23.]

A TakarékBank lett az ÁKK „2013 Elsődleges piaci részesedését legdinamikusabban növelő Elsődleges forgalmazója”

Az állami finanszírozásban meghatározó szerepet játszó elsődleges forgalmazók teljesítményét folyamatosan méri és értékeli az Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Tovább >>

Az 1997-óta minden évben megrendezésre kerülő „Az Év Elsődleges forgalmazója" versenyben a 2013-ban nyújtott teljesítménye alapján a TakarékBank Zrt. kapta az „Elsődleges piaci részesedését legdinamikusabban növelő Elsődleges forgalmazója" díjat.

„Nagy örömmel vesszük át a díjat, amellyel az ÁKK is jelzi, hogy a TakarékBank gyorsan és rugalmasan találta meg a választ a változó ügyféligényekre.” - mondta Brezina Szabolcs TakarékBank Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Az elmúlt másfél év nagy változásokat hozott Magyarországon a lakossági megtakarítások tekintetében és az ügyfelek viselkedésében egyaránt. Ma már Magyarországon is egyértelműen elkezdődött egy átalakulási folyamat a megtakarítási attitűdben, ami korábban csak a nyugat-európai országokban volt tendencia. „A piaci környezet hatására az ügyfelek azt tapasztalják, hogy a hagyományos megtakarítási termékek, mint például a betétek bruttó kamata folyamatosan csökken. Ezért meglátásunk szerint a korábban kizárólag pár hónapos és fix kamatot biztosító lekötésekben gondolkodó ügyfelek is egyre inkább keresik a biztos hozamot kínáló, akár egy évesnél hosszabb futamidejű befektetési termékeket. A takarékszövetkezeteknél a konzervatívabb, könnyen áttekinthető és jellemzően alacsonyabb kockázatú termékek vannak fókuszban, mint az állampapírok, a TakarékInvest Kötvények és TakarékInvest Befektetési Alapok.” – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.
 

[2014.01.09.]

TakarékBank: elindult az országos keresztgarancia-rendszer kiépítése

December 10-ig létrejön a szövetkezeti hitelintézeti szektor egyetemleges kockázati közössége

A Takarékbank Igazgatósága 2013. december 31-i hatállyal öt szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan kibocsátotta az integráció új, egységes kockázatkezelési szabályzatát. A döntés értelmében a Takarékbank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és az öt hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért. Ezzel elindult annak az országos kockázati közösségnek a kiépítése, amelyhez az integráció tagjai 2014. december 10-ig - a jelenleg is zajló átvilágítás nyomán - folyamatosan csatlakoznak majd, és amelynek révén a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai minden eddiginél nagyobb biztonságban lesznek.

Tovább >>

A szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai között fokozatosan életbe lépő keresztgarancia-rendszerrel lehetővé válik, hogy az ország bármely szövetkezeti hitelintézeténél elhelyezett betétekért bármely más takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont. Az egyetemlegesség fokozatos létrehozásával a teljes integráció tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére is. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. Így minden korábbinál jóval nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai, hiszen azokért – az OBA mellett – az összes szövetkezeti hitelintézet, a TakarékBank és az Integrációs Szervezet teljes vagyonával áll majd helyt.
A szövetkezeti hitelintézeti integráció teljes körű, egyetemlegességen alapuló kockázati közössége az év végéig fokozatosan épül ki az új, egységes kockázatkezelési szabályzat folyamatos bevezetésével. Minthogy az integráció tagjai között jelentősek az eltérések, első lépésként fel kell mérni a szektor jelenlegi állapotát, a hitelintézetek tőkehelyzetét és a kockázati tényezőket. Ezt szolgálja az ősszel indult átvilágítás, amelyet kilenc könyvvizsgáló társaság és azok 22 alvállalkozója végeznek el legkésőbb július 13-áig. Az átvilágítás eredményének függvényében a TakarékBank Igazgatósága folyamatosan – de legkésőbb 2014. december 10-ig – dönt arról, hogy mely időponttól bocsátja ki az adott szövetkezeti hitelintézet számára az új, egységes kockázatkezelési szabályzatot, illetve hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed ki az egyetemlegesség.
A keresztgarancia-rendszer kiépítése kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoport szintű felhasználását. Az új, hatékony működési modell révén az ország egyik legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatója jöhet létre. link
 

[2014.01.03.]

Ajánlati Felhívás

A Magyar Fejlesztési Bank és Magyar Posta nyilvános pályázatot hirdet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. mintegy 54%-os törzsrészvény csomagjának értékesítésére. Az ajánlatok leadási határideje 2014. február 6. déli 12.00 óra.

Sale of Takarékbank going ahead: Bids invited for state’s majority stake in Hungarian savings bank. In line with the decree published in the official gazette Magyar Közlöny, on 17 December 2013 state owned development bank, MFB and Hungarian Post plan to sell in an open international tender their approximately 54% majority stake in Takarékbank, the umbrella bank of Hungary’s savings-bank sector. The deadline for the submission of bids is noon CET on 6 February 2014.

Tovább >>

Dowload English press release / angol nyelvű közlemény letöltése

Ajánlati Felhívás

A Magyar Fejlesztési Bank és Magyar Posta nyilvános pályázatot hirdet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. mintegy 54%-os törzsrészvény csomagjának értékesítésére. Az ajánlatok leadási határideje 2014. február 6. déli 12.00 óra

A pályázat részletes szabályai (pályázati kiírás) 2014. január 6-án 16 órától, a befektetői tájékoztató egyedi egyeztetés alapján vehetőek át Eőry Gábortól (kabinet@tbank.hu, telefonszám: (1) 225-4202) a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben 30 millió forint + áfa pályázati részvételi díj előzetes megfizetése esetén, titoktartási nyilatkozat aláírását követően.

A pályázati kiírás átvétele az ajánlat érvényességi feltétele.
 

 

[2013.12.11.]

Felgyorsult a magyar gazdasági növekedés üteme, kedvezően alakul a külső kereslet - Makrogazdasági prognózis

A vártnál kedvezőbb hatással volt a járműipar, a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye az éves növekedési adatokra és a kibocsátásra a harmadik negyedévben. Részben tehát egyedi tényezők és kedvező bázishatások eredményeképpen Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé ugrott. A harmadik negyedév adatai alapján számos mutató bizakodásra ad okot az amerikai és az európai gazdaság talpra állása tekintetében is, bár a válság előtti húzóerő visszatérésére még várni kell.

Tovább >>

Elsősorban egyes szektorok előzetesen vártnál jobb teljesítménye következtében a magyar gazdasági növekedés üteme felgyorsult: a harmadik negyedévben szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,9%-kal bővült a kibocsátás a második negyedévhez képest; ez immár a harmadik egymást követő pozitív negyedéves növekedési ütem. A kiigazítatlan adatok alapján számolt éves növekedés pedig 1,8%-os lett; mindkét mutató alapján Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé ugrott. A TakarékBank elemzői szerint nagyrészt egyedi tényezők és kedvező bázishatások következtében ez a dinamika a vártnál is lényegesen erősebb.

GDP, beruházások
A jól teljesítő beruházások felpörgése mögött leginkább az Európai Uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, kisebb mértékben feldolgozóipari beruházások illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram (NHP) által finanszírozott KKV-projektek álltak. Ezek kedvező hatásokat indíthatnak el a gazdaság egészében, de korai lenne még növekedési fordulatról beszélni. A korábbi években kitágult növekedési rés záródása, és olyan egyedi jellegű tényezők, mint például az NHP, így is lehetőséget teremtenek arra, hogy a 2015-ig terjedő időszakban a jelenleg elég alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebb bővülést mutasson a gazdaság.

A negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8%-ra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2%-ot. Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2%-ot is meghaladhatja, és a kibocsátási rés már említett záródása miatt 2015-re is marad tartalék egy 2% fölötti növekedési ütemhez. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedés tényezőiben jelentős javulásra lenne még szükség. Ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban.

Infláció, jegybanki kamat
Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár (októberben 0,9%-os éves szinten állt), amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. A maginfláció ennél magasabb szinten van (ugyancsak októberben 3,4%-os volt), de egyrészt ez is belül van a jegybank középtávú célsávján (3+0,5%), másrészt a dohánykereskedelemben alkalmazott árrés jelentős tágításának hatását is tartalmazza, vagyis a tényleges árnyomás lényegesen enyhült az utóbbi hónapokban. A már bejelentett intézkedések illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és jövő évben is kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5%-os lesz), bár év vége felé már a 3% közelébe emelkedik vissza.

Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt illetve azon belül marad, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is. A prognózis 2013 végére 3%-os alapkamat szintre számít. A további vágásnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Véleményünk szerint ezért a 3%-os szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalábbis lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3% közeli szintre emelkedik vissza.

Foglalkoztatottság
Az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásainak hatására a fő mutatószámok alapján 2014-15-ben is folytatódik a foglalkoztatottak és a munkapiacon aktívan jelenlévők számának emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. A TakarékBank elemzői szerint 2015-re a magánszektor munkahelyteremtő képességének és hajlandóságának fokozatos, bár lassú javulása és a közfoglalkoztatás további emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta éves átlagos mértéke várhatóan 10% alá kerülhet.

Költségvetés
Az államháztartási mutatók a TakarékBank elemzői szerint a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést mutatnak. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint, várhatóan a GDP 2,7%-ára rúg majd, amely fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3%-ot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben még enyhülhet is a deficit GDP-arányos mértéke. A GDP-arányos államadósság mutató idén (még) nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

Fizetési mérleg
A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5%-át is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, noha még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100% fölött marad.
 

[2013.10.01.]

A középvállalkozói körben a legkeresettebb a faktoring szolgáltatás - Gyorsan nő a TakarékFaktorház forgalma

A középvállalkozói körben nőtt leginkább a TakarékFaktorház vevőkövetelések vásárlásán alapuló faktoring forgalma, amely idén várhatóan 40 százalékkal meghaladja az előző évit, derült ki a TakarékBank leányvállalatának féléves beszámolójából. A mikro vállalkozásokra szabott új „dobozos” faktor ajánlattól ugyanakkor azt várja a társaság, hogy egyszerűsített igénybevételi lehetőség miatt, a 2,5 százalékos kamatozású, kedvezményes hitelprogram mellett is keresett lesz.

Tovább >>

Leginkább a 300-800 millió forint árbevételű, középvállalkozói rétegbe sorolható társaságok körében nőtt meg a kereslet a TakarékFaktorház alternatív, rövid lejáratú finanszírozásként kínált szolgáltatása iránt. A TakarékBank 100 százalékos tulajdonában lévő faktorcég forgalma az idei első félévben lényegesen meghaladta a korábbi évekét, az év végére pedig – várakozása szerint – az éves tervet mintegy negyedével felülmúlva - közel 40 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint egy évvel korábban.
 

A vevőkövetelések faktorcégeknek történő eladásán alapuló finanszírozási forma egyike a leghatékonyabb likviditásmenedzselési megoldásnak a kis- és középvállalkozások számára. A TakarékFaktorháznál a dinamikusan növekvő forgalomból az ipari és mezőgazdasági vállalkozásokra jutó részarány mutat egyértelmű növekedést.
 

„A takarékszövetkezetek ügyfelei között jelentős számú mezőgazdasági vállalkozások körében is keresett például a Faktorház speciális, az uniós támogatások előfinanszírozására alkalmas faktoring ajánlata” – emelte ki Szabó Levente a TakarékBank vezérigazgatója, a TakarékFaktorház elnöke, aki szerint a kedvezményes jegybanki hitelprogram mellett jól elfér a faktoring, amely adott esetben gyorsan és rugalmasan reagál az ügyfél különleges igényeire is, így kiegészítő finanszírozási lehetőséget kínál a likviditás biztosítására.
 

A Bank és a takarékszövetkezetek együttes ügyfélszerző munkájának eredményeképpen nőtt az elmúlt hónapokban a faktorálásba bevont ügyfelek száma. Az ügyfélszám további emelkedéséhez vezethet a Faktorház kifejezetten mikrovállalkozások számára kifejlesztett „dobozos” szolgáltatás, amely egyszerűen igénybe vehető, gyors finanszírozást biztosít a megcélzott vállalkozások számára.
A TakarékFaktorház faktoring szolgáltatását alkalmazó vállalkozások szektor szerinti megoszlása egyenletes, egyetlen ágazat sem került tiltott kategóriába.
 

„A TakarékFaktorház – a portfólió szórtságának megtartása mellett – tervezi megháromszorozni forgalmát a következő 5 éven belül, amire lehetőséget ad, hogy az igen sokszínű partneri körrel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek az integrációs együttműködés megújulásával a jövőben sokkal egyszerűbben és hatékonyabban tudják igénybe venni a TakarékBank és kapcsolt vállalkozásainak szolgáltatásait” - mondta Szabó Levente.
 

[2013.09.18.]

NEGYEDÉVES MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 2013.09.

Javuló növekedési kilátások, tartós kitettség a nemzetközi befektetői hangulatnak. - A magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából kedvezően alakult a külső kereslet, 2013 második negyedévében – az előző negyedévhez viszonyítva - 0,3 százalékos bővülést ért el az Euróövezet hat negyedéven át tartó visszaesést követően, míg Németország ugyancsak negyedéves alapon 0,7 százalékkal növekedett. Ámbár jövőre Magyarország minden fontosabb külkereskedelmi partnerénél növekedés várható, azonban ennek szerény, 1-2 százalék között szóródó mértéke meghatározza azt is, hogy mekkora mértékben támogathatja a magyarországi folyamatokat.

Tovább >>
image

GDP
A szezonálisan kiigazított adatok alapján a magyar gazdaság bővülésének üteme 0,1 százalékra lassult 2013 második negyedévére az előző negyedévi 0,6 százalékról. A képet tovább árnyalja, hogy a nemzetgazdasági beruházások négy évet követően először váratlanul fellendültek, ez azonban jórészt az erős állami beruházási tevékenységet tükrözte, miközben a versenyszektor számos ágazatában romlás volt látható.
A harmadik negyedévről eddig alapvetően kedvező konjunkturális adatok állnak rendelkezésre (különösen a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés júliusi számai alapján), emellett a közelmúltban termelésbe lépő új, nagy volumenű feldolgozóipari kapacitások is gyorsíthatják a harmadik negyedévben a GDP-növekedés ütemét. Noha az MNB Növekedési Hitelprogramja első körének hatásait még meglehetősen visszafogott mértékűre becsüljük, az újabb, 2000 milliárdos csomag már érzékelhetőbb hatást idézhet elő. Összességében a TakarékBank elemzői - korábbi prognózisukat fenntartva - 0,7 százalékos GDP-növekedésre számítanak 2013-ban, amely 2014-ben 1,7 százalékra gyorsulhat.
Infláció
A továbbra is gyenge belső keresletnek és a szabályozott árak (mindenekelőtt a rezsiköltségek) csökkentésnek valamint erős bázishatásoknak köszönhetően az infláció több évtizedes mélypontra süllyedt, mindössze 1,3 százalékos volt 12 havi mértéke 2013 augusztusában. A tényleges inflációs nyomás ennél azért kevésbé csökkent, amint arról a maginfláció ennél magasabb, 3 százalékos szintje tanúskodik, bár ez is belül van a jegybank inflációs célsávján. A következő hónapokban az infláció kisebb mértékben visszaemelkedhet, de főként a novemberre bejelentett újabb rezsicsökkenés következtében decemberben 1 százalék alá kerülhet az éves mértéke. Idén 1,9 százalékos, míg jövőre 1,7 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál a TakarékBank.
Jegybanki kamat
Az infláció alakulása, valamint a reálgazdasági folyamatok indokolttá teszik a jelenleg 3,80 százalékon álló jegybanki alapkamat további csökkentését, és bár a külső finanszírozási környezet oldaláról jelentősebb javulásra nem lehet számítani, a piac (a határidős kamatlábak alakulása alapján) még hajlandó a további kamatcsökkentés elfogadására. Új helyzetet jelenthet, ha a Fed a vártnál erőteljesebben építené le eszközvásárlási programját, de ennek esélye csökkent. Ezért arra számítunk, hogy 10-20 bázispontos (szeptemberben vélhetőleg az utóbbi) vágásokkal elérhető a 3,50 százalékos kamatszint a forint és a pénzügyi stabilitás komolyabb kockáztatása nélkül, ez alá viszont csak abban az esetben mehet az MNB, ha további javulás áll be az általános nemzetközi befektetői hangulatban.
Foglalkoztatottság
A munkanélküliségi ráta meglepően erőteljesen csökkent az év folyamán: a május-júliusi három hónapos időszak átlagában 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évi értékénél. A foglalkoztatás bővülésének egyik jelentős forrása a közfoglalkoztatás növekedése. Idén összességében a tavalyinál némileg kisebb, 10,6 százalékos átlagos éves munkanélküliségre számítunk, ami 2014-ben 10,4 százalékra mérséklődhet.
Költségvetés
A költségvetési politika a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének kimondását követően kissé fellazult, ami főként a tartalékok meglehetősen gyors felélésében fejeződött ki az utóbbi hónapokban. A tervezettnél jóval alacsonyabb infláció, néhány bevétel-oldali intézkedés (főként a pénztárgépek NAV-ba bekötése) késlekedése, valamint eredetileg későbbre ütemezett intézkedések (a pedagógus-életpályamodell részleges bevezetése) előbbre hozása miatt az időarányos hiány nagyobb lett a korábban vártnál. A jelek szerint már a kormány sem ragaszkodik a legutóbbi konvergencia-programban megígért 2,7 százalékos GDP-arányos deficithez, hanem beéri a maastrichti kritériumnak megfelelő, éppen 3 százalék alattival. Ezt hozni tudja idén, jövőre azonban további egyenlegjavító intézkedésekre lehet szükség.
Fizetési mérleg
2013 elején még a gyenge külső kereslet éreztette hatását a külkereskedelmi adatokban, azóta viszont új feldolgozóipari exportkapacitások termelésbe lépése révén felgyorsult az exportdinamika, de az import is. Hosszabb távon azonban kissé kinyílhat a növekedési rés az export javára, s ez a javulás a fizetési mérleg áruforgalmi egyenlegében is megmutatkozik majd. Ezt a folyamatot támogatja a szolgáltatás-egyenleg javulása, valamint a jövedelem-egyenlegben mutatkozó deficit csökkenése. Mindezek következtében a folyó fizetési mérleg többlete a tavalyi 1,7 milliárdról közel 2,3 milliárd euróra, azaz a GDP 2,3 százalékára emelkedhet idén, s ez a többlet 2014-ben is realizálható marad. A bruttó külföldi adósság a külső pozíció javulása, továbbá a még mindig folytatódó adósságleépítés miatt tovább mérséklődhet és 2014 végére a 2008-ban kezdődött válságot megelőző 117 százalékos GDP-arányos szint alá süllyedhet.
Forint-árfolyam
Az év hátralevő részében a TakarékBank elemzői nem számítanak jelentős forinterősödésre, de a várakozásaiknak megfelelő gazdasági teljesítmény segíthet abban, hogy az ország részben önerőből is biztosítani tudja a magyar pénzügyi eszközárak viszonylagos stabilitását. A külső finanszírozási környezet várakozásaik szerint alapvetően továbbra is támogató jellegű marad a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer működése és stabilitása szempontjából.

[2013.08.29.]

Megválasztották a TakarékBank új vezetőségét

Három újabb szövetkezeti hitelintézeti vezető csatlakozott az Integrációs Szervezet Elnöki Tanácsadó Testületéhez. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) augusztus 28-án este megtartott igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésének résztvevői egyhangúan megválasztották a szövetkezeti hitelintézetek integrációja központi bankjának vezető tisztségviselőit. A TakarékBank Igazgatóságának elnöke Vojnits Tamás kormánybiztos, a Társaság vezérigazgatója Szabó Levente, korábbi vezérigazgató-helyettes lett. A TakarékBank megújult Felügyelőbizottságának tagjai egyhangúan Lontai Dánielt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnökét nevezték meg vezetőjüknek. Eközben az SZHISZ Elnöki Tanácsadó Testületéhez három újabb, elismert szövetkezeti hitelintézeti vezető csatlakozott - az ő személyes részvételük további garanciát jelent arra, hogy a szövetkezeti hitelintézeti együttműködés rendszerének megújulása a szektor valós érdekei mentén valósuljon meg.

Tovább >>

A TakarékBank új alapszabályának elfogadását követően tegnap késő este megtartották első ülésüket a Társaság megújított vezető testületei is, és egyhangúan, ellenszavazat nélkül megválasztották a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának új vezető tisztségviselőit. Vojnits Tamás, a TakarékBank Igazgatóságának elnöke és Szabó Levente a TakarékBank új vezérigazgatója 2013. augusztus 28-tól tölti be tisztségét. A megújult Felügyelőbizottság tagjai Lontai Dánielt, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete igazgatóságának elnökét választották meg az ellenőrző testület elnökének.

Mint már korábban közzétételre került, a TakarékBank 2013. augusztus 27-ei közgyűlésén megújították a Társaság vezető testületeit. Az Igazgatóság belső tagjává választották Szabó Leventét és Brezina Szabolcsot, továbbá tag lett Vida József a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Vojnits Tamás kormánybiztos, Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb egyedi tulajdonost, az MFB-t képviselő Nagy Csaba és Dr. Nyikos Péter.

A megújult Felügyelőbizottság tagjai lettek: Kultné Mátyás Rita a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke, Urbán Zoltán az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Dr. Burucs Magdolna Judit.

Három új, elismert szövetkezeti hitelintézeti szakemberrel, Kriston Nándorral, Bede Józseffel és Hartmann Imrével bővült a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) Elnöki Tanácsadó Testülete, amely fontos szerepet játszik a takarékszövetkezeti együttműködés rendszerének megújításában, a szakmai tapasztalatok mind hatékonyabb felhasználásában. A tanácsadó testület elnöke Kriston Nándor, a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett. Az SZHISZ Elnöki Tanácsadó Testülete 2013. július 26-án jött létre hét szövetkezeti hitelintézet vezetője, az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) ügyvezető igazgatója, a TakarékBank Zrt. vezetője és Vojnits Tamás kormánybiztos részvételével.

A szövetkezeti hitelintézeti szektor megújítása egy jelenleg széttöredezett, ám sokkal jobb teljesítményre képes szövetkezeti hitelintézeti együttműködés kialakítását célozza. Olyan rendszert, amely sokkal hatékonyabban szolgálja a tagok, az ügyfelek és az adófizető polgárok érdekeit. A megújuló integrációban a továbbra is független és önállóan működő, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézeteket az állami szerepvállalás segíti és védi a korszerű banki tevékenység végzésében, az egységes szolgáltatások nyújtásában.
 

[2013.08.27.]

Eredményesen zárult a TakarékBank közgyűlése

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) augusztus 27-én tartott közgyűlése elfogadta a Társaság új alapszabályát, megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, továbbá jóváhagyta a Magyar Posta tőkeemelését. A TakarékBank közgyűlésével elindulhat az a közös munka, amelynek célja a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint tőkehelyzetük megerősítése.

Tovább >>

Az elmúlt hetekben a szövetkezeti hitelintézetek vezető testületei, majd közgyűlései jóváhagyták az egyes szövetkezeti hitelintézetek új alapszabályait, ezt követően tartotta meg közgyűlését a takarékszövetkezeti integráció központi bankja, a TakarékBank. A Társaság korábbi alapszabályának megfelelően a mai közgyűlésen elfogadott új alapszabályt korábban a társaság Felügyelőbizottsága már jóváhagyta. Az elfogadott alapszabály új fejezetet nyit az integráció központi bankja és a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésében: egyrészt lehetővé teszi, hogy a TakarékBank ténylegesen betöltse a törvényben kijelölt központi banki funkcióit, másrészt elősegíti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplőkké váljanak, valamint hogy korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtsanak minden ügyfelüknek.

A TakarékBank közgyűlése döntött a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemeléséről is, amelynek révén a Magyar Állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen – a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően – többségi tulajdont szerez a Társaságban. Az állami tőkeemelés célja garantálni, hogy az új integráció, amelyben az államnak is tulajdonrésze van, jobban, korszerűbben és versenyképesebben működjön.

A közgyűlés döntött arról is, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyenként 2000 forint névértékű "C" sorozatú elsőbbségi részvényt kapnak a TakarékBankban, és ennek köszönhetően minden TakarékBank részvényes szövetkezeti hitelintézet elsőbbségi részvénnyel rendelkezik majd az integráció központi bankjában (az MFB-nek és a Magyar Postának csupán törzsrészvényei vannak). A közgyűlés döntése értelmében – mintegy leképezve az egy tag egy szavazat szövetkezeti elvet – ezentúl minden szövetkezeti hitelintézetnek csak egy darab elsőbbségi részvénye lehet.

A TakarékBank új alapszabályának elfogadása mellett a mai közgyűlésen megújították a Társaság vezető testületeit is. A döntés értelmében az igazgatóság belső tagjává választották Szabó Leventét és Brezina Szabolcsot, míg tag lett Vida József a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Vojnits Tamás kormánybiztos, Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb egyedi tulajdonost, az MFB-t képviselő Nagy Csaba és Dr. Nyikos Péter.

A megújult Felügyelő Bizottság tagjai lettek: Kultné Mátyás Rita a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke, Urbán Zoltán az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Dr. Burucs Magdolna Judit.

A testületek maguk választják meg elnökeiket.

A szövetkezeti hitelintézeti szektor megújításáról szóló törvénnyel és a kapcsolódó kormányhatározattal – az azokban eldöntött, az Integrációs Szervezetnek történő legalább 100 milliárd forint tőkejuttatást is figyelembe véve – az állam szándéka a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint a prudens működés és tőkehelyzet biztosítása. A megújuló együttműködés – amelynek részeként a közeljövőben az integráció tagjainak egyetemleges felelőssége jelenik meg betétesek irányában – növeli a tagok tulajdonrészének értékét saját szövetkezeti hitelintézetükben és azon keresztül a TakarékBankban, míg az egységes központi szolgáltatások növelik a szövetkezeti hitelintézetek szolgáltatási színvonalát és jövedelemtermelő képességét. Az új integráció hozzájárulhat a hazai bankpiac fellendüléséhez, az ügyfelek számára kedvező piaci verseny élénküléséhez, továbbá a banki nyereségek Magyarországon tartásához és a munkahelyteremtéshez.
 

[2013.06.20.]

NEGYEDÉVES MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 2013.06.

Meglepetést hozhat a növekedési adat

Tovább >>
image

A magyar gazdaság szempontjából meghatározó jellegű külső kereslet idén még nem tud jelentősebb növekedési impulzust adni a magyar gazdaságnak. 2014-től várható csak, hogy minden fontosabb külkereskedelmi partnerünk gazdasága növekedésbe fordul, bár a várható növekedési ütemek szerényebbek lesznek: 1-2% között szóródnak.
A külső kereslet gyengeségeivel dacolva azonban a magyar gazdaság a szezonális ingadozásokat és a naptárhatást kiszűrve így is 0,7%-kal bővült negyedéves alapon 2013 első negyedévében, ami a harmadik legerőteljesebb rövidtávú dinamika volt az Európai Unión belül. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gazdasági teljesítmény javulását döntő mértékben a mezőgazdaság tavalyi aszályt követő meredek növekedése okozta. Az építőipar és az ingatlanszolgáltatások fellendülésén kívül a többi szektor viszont továbbra is csalódást okozott, míg felhasználási oldalról a beruházások további gyengélkedése kelthetett aggodalmat.
Szembesülve azonban a második negyedévről eddig rendelkezésre álló rendkívül kedvező konjunkturális adatokkal (a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés és a külkereskedelem áprilisi számai várakozáson felül erőteljes növekedésről tanúskodnak), valamint figyelembe véve az ebben az időszakban termelésbe lépő új, nagy volumenű feldolgozóipari kapacitásokat, úgy véljük, hogy statisztikai hatásoktól is megsegítve a második negyedévben a GDP-növekedés üteme látványosan gyorsulhat. Így, noha a meghatározó növekedési tényezőkben még nem körvonalazódik lényegi fordulat (az MNB növekedési hitelprogramjának hatásait meglehetősen korlátozott mértékűre becsüljük), a gazdasági növekedés üteme az előttünk álló időszakban lényegesen magasabb lehet az általunk korábban vártnál: 2013-ban legalább 0,7%-ot érhet el (de bőven látunk felfelé mutató kockázatokat), ami az áthúzódó hatásokat is beszámítva 2014-ben 1,7%-ra gyorsulhat.
Az elmúlt időszak gyenge belső keresletének, a világpiaci árak (főként az energia- és élelmiszerárak) csökkenő trendjének, a rezsicsökkentésnek valamint erős bázishatásoknak köszönhetően az infláció több évtizedes mélypontra süllyedt 2013 elején: áprilisban mindössze 1,7%-os volt a fogyasztói árak emelkedésének 12 havi mértéke, s ez a mutató májusra is csak 1,8%-ra kúszott föl. Hogy a tényleges inflációs nyomás ennél kevésbé csökkent, arról a maginfláció ennél magasabb, 3,2%-on beragadt szintje tanúskodik. Ugyan az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások miatt kissé emelkedhet a következő hónapokban, augusztustól azonban újra csökkenhet a palackos gáz-, a víz-, a csatorna- és szemétszállítási díjak mérséklődése miatt, és szeptemberre akár újabb mélypontra süllyedhet. Összességében az idén mindössze 2%, míg jövőre 2,9% lehet az éves átlagos infláció mértéke. Az idei év második negyedévétől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítunk, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy érdemi kockázatot jelentsen.
Legutóbbi, május végi ülésén az MNB immár tízedik egymást követő alkalommal vágott 25 bázispontot a jegybanki alapkamaton, így az újabb történelmi mélységbe, 4,50%-ra csökkent. A legutóbb tapasztalt piaci folyamatok azonban gátat szabhatnak a kamatok további jelentős csökkentésének. Az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez vezetett, elsősorban a hosszú oldalon. A hazai piacon pedig a hosszú hozamok meredek emelkedése mellett részben kiárazódtak a korábbi kamatcsökkentési várakozások. Ezért arra számítunk, hogy két további lépésben még júliusig 4%-ra csökkenhet az alapkamat, további vágásokhoz azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, a nemzetközi befektetői környezet jelentős javulása szükséges. Ezek hiányában az említett 4%-os szint a kamatvágási ciklus végpontja lehet.
A munkanélküliségi ráta meglepően erőteljesen csökkent a február-áprilisi három hónapos időszak átlagában, ugyanis 0,8 százalékponttal lett alacsonyabb a megelőző értékénél, ami szokatlanul nagy javulás az év ezen időszakában. A jelenség mögött a foglalkoztatás erőteljes megugrása húzódik meg: az előző időszaki 0,7%-ról a foglalkoztatás éves növekedési üteme hirtelen 1,5%-ra gyorsult (ez utóbbi csaknem hatvanezerrel magasabb foglalkoztatotti létszámot jelent, mint 2012 ugyanezen időszakában). Bár a gyorsulás örvendetes, vélhetően nem tud tartós maradni, ugyanis a versenyszektornak még javuló belső keresleti viszonyok között is elegendő szabad kapacitása van a termelési szint növeléséhez számottevőbb munkaerő-felvétel nélkül is. Emellett számítani kell az aktivitási ráta további fokozatos emelkedésére is. Szezonális hatások, valamint a közmunkaprogramok növekedése miatt a következő hónapokban lassúbb mértékben tovább csökkenhet a munkanélküliség: a nyár végéig 10,1%-ig süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén összességében a tavalyinál némileg kisebb, 10,8%-os átlagos éves munkanélküliségre számítunk, ami 2014-ben 10,6%-ra csökkenhet.
A kellemes meglepetést jelentő 2012. évi, ESA-szemléletben mindössze a GDP 2%-ára rúgó, államháztartási hiányt követően az idei év is elfogadhatóan indult a fiskális célok szempontjából, még ha bizonyos bevételek el is maradtak a várttól. Magyarországot a Bizottság javaslata alapján az EU pénzügyminiszterei szinte bizonyosan felmentik a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez önmagában nem adna lehetőséget lényegesen tágabb fiskális mozgástérre, úgy tűnik azonban, hogy a kormány mégiscsak ilyet igyekszik megteremteni magának, a legutóbb bejelentett adóemelések és újabb különadók kivetése ugyanis véleményünk szerint nem volt szükséges ahhoz, hogy az idei és jövő évi hiánycélok teljesüljenek. Mivel feltételezhető, hogy az így keletkező többletforrások révén a kiadási oldalon próbál a kormány eddig elmaradt korábbi ígéreteinek (pl. pedagógus életpálya-modell) nekikezdeni, így nem gondoljuk, hogy a várható 100-120 (jövőre akár 150-170) milliárd forintos bevételi többlet egy az egyben javítja a fiskális egyenleget. Úgy véljük azonban, hogy ezen lépéseket követően a hiány idén csak a GDP 2,5%-át éri el, és jövőre is kényelmesen teljesülhet a 2,7%-os cél. A forint éves átlagban idén valószínűleg egyáltalán nem erősödik az euróval szemben, így viszont az államadósság csak nagyon mérsékelten tud csökkenni: 2013 végén a GDP 78,7%-át teheti ki, s csak 2014-ben mérséklődhet valamivel jelentősebben.
2013 elején a gyenge külső kereslet még erősen éreztette hatását a külkereskedelmi adatokban, márciustól azonban növekedni kezdett a többlet, ami a külső kereslet lassú beindulásától segítve az év egészében 7,5 milliárd euró fölé kúszhat a tavalyi 6,8 milliárdról. Ez a javulás a fizetési mérleg áruforgalmi egyenlegében is megmutatkozik, s ehhez csatlakozik a szolgáltatás-egyenleg javulása, valamint a fennálló külföldi tartozásokon csökkenő kamatfizetések révén a jövedelem-egyenlegben mutatkozó deficit csökkenése. Mindezek következtében a tavalyi 1,6 milliárd euróról a folyó fizetési mérleg többlete közel 1,9 milliárd euróra, a GDP 1,9%-ára emelkedhet idén, majd 2014-ben enyhén még tovább nőhet 2%-ig. A külső pozíció javulása, az MNB-nek a növekedési hitelprogram harmadik pillérén keresztüli tranzakciói, továbbá a még mindig folytatódó adósságleépítés miatt a bruttó külföldi adósság is tovább mérséklődhet: előrejelzésünk alapján 2014 végére már csak a válságot megelőző 117%-os GDP-arányos szinten áll majd az ország bruttó külső adósságállománya.
A külső finanszírozási környezet eddig különösen támogató jellegű volt a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer működése és stabilitása szempontjából, ez az állapot azonban a jövőben nem garantálható. Ugyan Magyarország nem tartozott azon gazdaságok közé, ahová a legtöbb forró tőke beáramlott, de még mindig fennálló sérülékenysége révén továbbra is erőteljesen kitett a nemzetközi pénzpiacok hangulatingadozásainak. Ezért nem számítunk sem jelentős forinterősödésre az év hátralévő részében, sem az állampapír-piaci hozamok újabb meredek esésére.
 

[2013.05.09.]

Megőrizte eredménytermelő képességét a TakarékBank

Az idei évre tervezett expanziót kellően megalapozó, nyereséges évről számolt be részvényeseinek szerdai közgyűlésén a TakarékBank Zrt. A Takarékszövetkezeti Integrációba tartozó hitelintézetek többségi és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 39,28 százalékos tulajdonában levő hitelintézet 195 millió forintos adózott nyereséggel zárta az évet. A Takarékszövetkezeti Integráció központi bankjaként főként az integráció tagintézményeit és vállalatokat hitelező TakarékBank idei első negyedéve is eredményes volt, nettó profitja meghaladta a tervezettet.

Tovább >>
image

Nyereséges maradt 2012-ben a TakarékBank, az elért 195 millió forintos adózott eredménnyel azon kevés hitelintézet közé tartozik, amely megőrizte eredménytermelő képességét, az előzetes adatok szerint összességében 161 milliárd forint veszteséget felhalmozó kereskedelmi bankok között. Az Integráció központi bankjának üzemi eredménye 1,85 milliárd forint lett, amelyet a banki különadó és a hitelintézeti járulék mellett rendkívüli tételként az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapba való belépéssel együtt járó 290 millió forintos befizetés is terhelt. „Jelentős eredménynek tartom, hogy a gazdasági recesszió, a nehéz üzleti körülmények és a bankszektor jövedelmezőségét közelről érintő új jogszabályok ellenére pozitív eredménnyel zárhattuk a tavalyi évet, mert ez jó alapot ad ahhoz, hogy éljünk az állami tulajdonos belépésével megnyíló üzleti lehetőségekkel” – mondta Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. Az idei évre tervezett expanzióban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy a TakarékBank első negyedéves eredménye a tervezettet meghaladóan alakult.
Kiemelkedőnek számít, hogy a romló gazdasági környezetben, a vállalkozások sokasodó pénzügyi gondjai ellenére nem romlott a TakarékBank hitelállományának minősége, miközben a Bank kihelyezéseit – az árfolyamhatást kiszűrve – egy százalékkal növelte. 2012 végén a Bank teljes bruttó hitelezési kockázatvállalásának 92,6 százaléka problémamentes kategóriába tartozott, amivel a bank kiemelkedik a szektorátlagból még akkor is, ha portfóliójának összetétele nem feltétlenül hasonlítható össze a versenytársakéval. A tartós eredményességnek köszönhetően stabil maradt a Bank tőkemegfelelése, a saját tőke 15,5 milliárd forintos értéke egy milliárd forinttal meghaladja a 2011. évit, a szabályozási minimális tőkemegfelelési mutató pedig 11,74 százalék, az előírt 8 százalékkal szemben.
A Bank mérlegfőösszege 2012-ben 390 milliárd forint volt, betétállománya 341, míg hitelállománya 132 milliárd forintot tett ki.

Az idei tervekről szólva Csicsáky Péter elmondta, fontos mérföldkőhöz érkezik 2013-ban a takarékszövetkezeti stratégiai együttműködés fejlesztésének programja, amelynek első részleteiről a központi szervek idei májusi közgyűlésein döntenek majd az Integrációba tartozó hitelintézetek. A tervezett ütemezés szerint legkésőbb 2014 elejére az új integrációs szerződés aláírásához szükséges előkészítő munka befejeződik. Az üzleti együttműködés kiteljesítésével párhuzamosan pedig napirenden van az intézményvédelmi rendszer továbbfejlesztése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által preferált erős Integráció létrehozása, amelyben OTIVA-tagként a Bankra is hárul feladat.
 

[2013.04.09.]

Faktorpiac: háttérbe szorultak a mikro- és kisvállalkozások

A Takarék Faktorház kkv-kra szabott faktoring-szolgáltatással indul Tavaly kis mértékben csökkent a vevőkövetelések vásárlásán alapuló faktoring-forgalom, amelynek jelentősége az iparban nőtt, ugyanakkor a kereskedelemben csökkent, derült ki a TakarékFaktorház piaci elemzéséből, amely megállapította azt is, hogy az utóbbi időben a tárgyi biztosíték nélküli finanszírozást egyre nagyobb mértékben igénybe vevő nagyvállalatok kiszolgálása kissé háttérbe szorította a kkv ügyfeleket. A Faktorház befejezés előtt álló termékfejlesztése révén, azonban a faktoring is fontos szerephez juthat a legkisebb vállalkozásokra szabott – kedvezményes hiteleket is tartalmazó – finanszírozási csomagban.

Tovább >>

A refinanszírozási források szűkössége rányomta a bélyegét tavaly a faktoring piac fejlődésére is, erre utal, hogy a vevőkövetelések vásárlásán alapuló finanszírozás összege mintegy 3 százalékkal volt kisebb 2012-ben, mint egy évvel korábban. Az iparági adatok alapján 862 milliárd forintra rugó teljes forgalomból mind nagyobb részt hasítanak ki a bankok és a banki hátterű faktorcégek, miközben a tárgyi biztosíték nélküli finanszírozásra szakosodott független vállalkozások, a refinanszírozási források elapadása miatt vagy kivonulnak a piacról vagy hibernált állapotban várnak a javuló helyzetre. 2012-ben már a forgalom több mint 80 százaléka származott a piac banki szereplőitől a két évvel korábbi 66 százalék helyett.
A vevőkövetelések faktorcégeknek történő eladásán alapuló finanszírozási forma új gazdasági ágakat is meghódított az utóbbi két évben, emelte ki Szabó Levente, a TakarékBank vezérigazgató-helyettese, a Bank kizárólagos tulajdonában levő TakarékFaktorház Zrt elnöke. Jelentősen nőtt a faktoringot igénybe vevő ipari vállalkozások száma, tavaly már 41 százalékkal részesedtek a forgalomból, az egy évvel korábbi 37 százalékkal szemben. Szabó Levente szerint egyre ismertebb ez a finanszírozási forma a mezőgazdaságban is, a szektorra jutó 4 százalékos részarány már meghaladja a válság előtt, a forgalom tizedét képviselő építőiparét is. Az agrárszféra előretörésében az uniós támogatások faktorálása játszik szerepet, amely iránt várhatóan idén is jelentős lesz a kereslet.
Iparági adatok szerint a banki finanszírozással ellátott faktorcégek csökkenteni tudták szolgáltatásaik árát, ami a nagyobb méretű vállalatok számára is jutányosabbá, egyszersmind vonzóbbá tette a szolgáltatást, holott a vevőkövetelés megvásárlásán alapuló faktoring – kockázatmérséklő jellege miatt -, főként a kisvállalkozások számára jelentett megoldást a forgóeszköz-hitelek és az egyéb rövid lejáratú finanszírozás helyett.
Mivel a kkv-k kiszolgálása az utóbbi egy-két évben kissé visszaszorult a piacon, finanszírozásuk javítására a TakarékBank kizárólagos tulajdonában levő TakarékFaktorházban a végéhez közeledik egy, a legkisebb vállalkozások igényeire szabott és a TakarékPont Hálózatban széles körben terjeszthető szabványosított faktoring-szolgáltatás kifejlesztése. A tervek szerint az új termék várhatón az év közepén már elérhető lesz a takarékoknál, és kiegészítheti az egyéb kedvezményes finanszírozási lehetőségeket. „Továbbra is célunk, hogy a TakarékFaktorház öt éven belül az eddigi, közel két és félszeresére, azaz évi 50 milliárd forintra növelje forgalmát” – hangsúlyozta a Faktorház elnöke, aki szerint a takarékszövetkezeti ügyfelek az ország egyre nagyobb részén tapasztalhatják meg, hogy ez a szolgáltatás is elérhető lesz a takarékok ajánlatainak palettáján.

[2013.03.21.]

Szilágyi Áron a TakarékPont pénzügyi edukációs programjának nagykövete

Szilágyi Áron, a Vasas Sport Club 23 éves olimpiai aranyérmes versenyzője, idén márciustól a TakarékPont Hálózat pénzügyi edukációs tematikájának nagyköveteként a fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítésében és a vállalatcsoport társadalmi felelősségvállalási programjának elősegítésében lát el feladatokat.

Tovább >>
image

A Vasas Sport Club kiváló vívójának pályafutása 2006-ban kezdődött, amikor a poznani Junior Európa-bajnokságon aranyérmes lett. A következő öt évben sorra nyerte az érmeket az európai- és világversenyeken, míg 2012-ben a londoni olimpiai játékokon a magyarok közül elsőként állhatott fel a dobogó legfelső fokára. „Akárcsak a sportban, a pénzügyi döntésekben is rendkívül fontos a tudatosság és a hosszú távú gondolkodás. Ezért tartom fontosnak a fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítését, amelyhez a TakarékPont Hálózattal együttműködve szeretnék hozzájárulni” - mondta Szilágyi Áron.

A TakarékPont Hálózat mindig is fontosnak tartotta a sporttevékenységek támogatását. A Vasas Sport Clubbal való együttműködésük sem új keletű, mivel a korábbi években már támogatták a Vasas Kosárlabda Szakosztály női szakágának utánpótlását, valamint a pasaréti tenisz utánpótlást is.

A sport mellett a fiatalok pénzügyi tudatosságra nevelése is jelentős szerepet játszik a TakarékPont Hálózat törekvéseiben. Az idei évben ennek egyik eleme a sportolóval való együttműködés, mely lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok egy olyan nagyköveten keresztül jussanak értékes információkhoz, aki eredményei miatt példaértékű lehet számukra. Áron a 2012-es olimpián nyújtott teljesítményével élményt és lendületet adott nemcsak a magyar delegációnak, hanem a sport rajongóinak is. A TakarékPont a pénzügyi edukációs programjában éppen ezt a dinamikát szeretné kamatoztatni.

„A Vasas Sport Club és Áron támogatása egyben a magyar sport támogatását is jelenti számunkra. A fiatal vívó kitartása, eredményessége, rátermettsége, illetve érettsége révén méltó példakép lehet a felnövekvő generáció számára. Ezek az értékek nemcsak a sportban, a mindennapi életben is jelentőséggel bírnak. Fontos, hogy a hétköznapokban minél több Áron cseperedjen a gyermekek közül, akik megvívják a maguk mérkőzéseit a páston és az élet minden területén” – nyilatkozta Brezina Szabolcs, a TakarékBank Zrt. ügyvezető igazgatója.

[2013.02.18.]

A személyes kiszolgálás a takarékok erőssége

Felmérés a hitelintézeti szektor megítéléséről Egy év alatt több mint másfélszer annyian keresték fel a bankfiókokat, mint a takarékszövetkezeti kirendeltségeket, azonban a takarékokat felkereső ügyfelek többségében jobban érezték magukat a szövetkezeti fiókban, mint egy kereskedelmi bankéban, derült ki a TakarékBank legutóbbi, a kétféle hitelintézeti formát összevető felméréséből. A megkérdezettek közül csaknem háromszor annyian párosították a helyi ügyekkel és lakosokkal való személyre szabott törődést a takarékszövetkezetekhez, megerősítve ezzel is a takarékok erős lokális kötődését.

Tovább >>

Lakossági szimpátia tekintetében – a közvélekedéssel ellentétben – nem is áll olyan rosszul a hitelintézeti szektor, derült ki a TakarékBank megbízásából három hónapja, a felnőtt lakosság megkérdezésével végzett országos kutatásból. A megkérdezettek a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek egyaránt hatosnál erősebb osztályzatot adtak egy tízfokozatú - az egyáltalán nem szimpatikustól a nagyon szimpatikusig terjedő – skálán. Míg a bankok 6,3-as, a takarékok ennél kedvezőbb, átlagosan 7-es osztályzatot kaptak. A felmérésben résztvevők fiókokban szerzett élményei még inkább pozitívak: az átlagos elégedettségi mutató a bankok esetében 6,9-es, míg a takarékoknál 7,9-es volt.
„A magas elégedettségi mutató az ügyfelek megbecsüléséből, a személyes kapcsolat erejéből fakadhat” – magyarázta Brezina Szabolcs, a TakarékBank ügyvezető igazgatója. A megkérdezettek többsége szerint ugyanis a kétféle hitelintézet közül inkább a takarékszövetkezetekre jellemző, hogy konkrétan elmondják a termékek hátrányait és költségeit, átláthatóan áraznak, s valóban azt kínálják ügyfelüknek, amelyre annak szüksége van, ráadásul az ügyintézés kevesebb sorban állással jár. „A felmérésben résztvevők 59 százaléka – a bankokkal összevetve - a takarékszövetkezeteket tartotta ügyfélbarátabbnak, 57 százalékuk szerint pedig a takarékok a válság kitörése után versenytársaiknál felelősebb magatartást mutattak” – emelte ki az ügyvezető igazgató.
A lokális kapcsolatok erejét tekintve egyértelműen a takarékoké az elsőbbség. A válaszadók mintegy háromnegyede gondolta úgy, hogy a takarékok a bankoknál jobban törődnek a helyi ügyekkel, jobban értik és ismerik a helyi lakosok, vállalkozók napi gondjait, örömeit, amiben nagy szerepe van annak, hogy dolgozóik között is sok a helyi lakos. Meggyőző, 60-63 százalékos arányban választották a takarékszövetkezeteket akkor is, amikor a panaszkezelés minősége és az ügyintézők kedvessége volt a tét.
A felmérésben résztvevők válaszaiból kiderült, hogy az erős helyi beágyazódás, a személyre szabott kiszolgálás, a névnapi és születésnapi üdvözletek küldésével is mélyített közvetlen ügyfélkapcsolat fontos tényező a takarékszövetkezetek iránti rokonszenvben, s kisebb szerepe van ebben a széles termékválasztéknak, a fiókok látványos külsejének, illetve egy hatékony reklámkampánynak. Ez utóbbi szempontok szerint ugyanis a megkérdezettek nagy többséggel, 70-85 százalékos arányban a bankoknak ítélték a pálmát.
A felmérés 2012. november 22-26 között készült 50 budapesti és 300 vidéki felnőtt lakos megkérdezésével, nemre és életkorra reprezentatív minta alapján.

[2013.01.23.]

TakarékBank: lehetőségek a kkv-hitelezésben

A pályázati forrással támogatott beruházások finanszírozása és a rövid lejáratú források iránt nőtt a kereslet A mezőgazdasághoz kapcsolódó és az egyes feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások (kkv) banki hitelezése élénkülhet elsősorban az év első felében, számottevő kereslet pedig elsősorban a pályázati forrással támogatott beruházások finanszírozása és a rövid hitelek iránt van, összegezték a kkv-hitelezési tapasztalatokat a TakarékBanknál. A Takarékszövetkezeti Integrációban a zömmel kkv-kihelyezéseket tartalmazó vállalati hitelállomány 2012-ben szinten maradt, 2009-hez képest viszont több mint 6 százalékkal bővült.

Tovább >>

A Takarékszövetkezeti Integrációban 280 milliárd forint körüli a zömmel kkv-kihelyezésekből álló vállalati hitelállomány, a kis és középvállalkozói ügyfélkör pedig eléri a 300 ezret. A hitelek változó összetételét, az éven belüli hitelek súlyának növekedését jelzi, hogy a szövetkezeti hitelintézetek együttesen 7 százalékkal több kkv-hitelt nyújtottak 2012 első háromnegyedévében, mint egy évvel korábban, a fennálló hitelállomány mégis 8 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor a takarékszektornak a vállalkozói finanszírozás fenntartására való törekvését jelzi, hogy a kihelyezett hitelek összege 6 százalékkal meghaladja a 2009 végi mértéket, szemben a bankrendszerrel, ahol ugyanezen időszak alatt 25 százalékkal csökkent a hitelállomány.

A kisvállalkozások hitelezésének bővítését nehezíti a továbbra is alacsony beruházási kedv, miközben a forgóeszközi-hitelek iránti igény megmaradt. A beruházási hitelek iránti alacsony kereslet oka, hogy a jelenlegi nehéz nemzetközi és hazai gazdasági környezetben viszonylag kevés vállalkozó mer pénzt fektetni a tevékenység bővítésébe. Csupán a pályázati forrásokkal támogatott, így alacsonyabb önerővel és hiteligénnyel megvalósítható – ezért kockázatosságát tekintve is kedvezőbb - beruházásoknál van élénkülés.

„A kisebb vállalkozások helyzete változatlanul nehéz, miközben alultőkésítettséggel és
likviditási problémákkal küszködnek, piacaik is bizonytalanná váltak, hitelezésüket mégis szinten kell tartani, mert hosszú távon nő a szektor jelentősége” – emelte ki Szabó Levente, a TakarékBank vezérigazgató-helyettese. A takarékszektor kkv-ügyfélkörében tavaly kissé nőttek az egyes vállalkozások pénzügyi-gazdasági helyzete közötti különbségek attól függően, hogy mely nemzetgazdasági ágban tevékenykednek. Míg a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozások, a feldolgozóipari cégek, és az autóipari beszállítók termelése az utóbbi évek mélypontjához képest bővülni kezdett, a többi ágazatban még kevéssé látják a kilábalás jeleit a TakarékBanknál. Az agráriumhoz kapcsolódó kkv-körön belül is elsősorban azoknál a vállalkozásoknál javulnak a mutatók, amelyek 2008 előtt több milliárd forintot ruháztak be korszerűbb termelőeszközökbe. Ebben a vállalkozói szegmensben is problémát okoz azonban, hogy az emelkedő

 

üzemanyagárakat és energiaköltségeket nem mindig tudják érvényesíteni az árban a csökkenő vagy éppen szinten maradó fogyasztás miatt. A forgóeszköz-hitelek iránti keresletet viszont nem befolyásolja a kisvállalkozások tevékenységi köre és földrajzi elhelyezkedése. A kereslet összefügg a fizetési határidők hosszabbodásával, illetve a fizetési határidők tartásához is szükség van likviditást bővítő hitelre.

Lábléc - közérdekű információk

Copyright 2010 takarekbank

E honlap megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) helyezünk el a számítógépén, ahogy azt más, majdnem minden honlappal rendelkező cég is teszi. További információk...